Magyarország a II. világháborúban

Ha Magyarország II. világháborús történetéről hallasz, nagyon sokszor szóba kerül, mennyit szenvedett az ország a háborúban. De igaz-e, hogy mi voltunk Németország utolsó csatlósa? Volt-e más alternatíva számunkra? Gróf Teleki Pál a háború kitörésekor is a fegyveres semlegességre törekedett. Közölte Hitlerrel, hogy Magyarország nem vesz részt a lengyelek elleni háborúban. Sőt lehetővé tette, hogy lengyelek tízezrei meneküljenek Magyarországra. Ugyanakkor a revíziós politikát sem adta fel, 1940 nyarára felsorakoztatta a hadsereget a román-magyar határra. Hitler nem akart konfliktust két szövetségese között, ezért 1940. augusztus 30-án a második bécsi döntés eredményeként Magyarország megkapta Észak-Erdélyt és Székelyföldet. A németeknek elkötelezett ország nem kerülhette el a háromhatalmi egyezményhez való csatlakozást. A területszerzés mellett Teleki komoly sikere volt, a Jugoszláviával 1940 decemberében megkötött örökbarátsági szerződés.
Hitler 1941 márciusában felszólította Magyarországot, hogy vegyen részt Jugoszlávia megszállásában. Teleki Pál erkölcsi csapdába került, emiatt április 3-án öngyilkos lett. Az új miniszterelnök, Bárdossy László már keresztül vitte az akkori hivatalos Magyarország akaratát, és belépett a háborúba. 1941. április 11-én a magyar csapatok megtámadták Jugoszláviát. Elfoglalták Bácskát, a Muraközt és a baranyai háromszöget.
1941. június 22-én Németország megtámadta a Szovjetuniót. A Szovjetunióval szemben Magyarországnak semmilyen területi követelése nem volt. A Szovjetunió német megtámadásakor – annak ellenére, hogy pedig Molotov közölte a magyar követtel, hogy a német támadás nem rontja a szovjet-magyar kapcsolatokat – a magyar kormány megszakította az 1939 szeptemberében helyreállított magyar-szovjet diplomáciai kapcsolatokat.
Amikor 1941. június 26-án ismeretlen felségjelzésű gépek bombázták Kassát és Munkácsot, Bárdossy mindenféle vizsgálat nélkül hadat üzent a Szovjetuniónak. A csatlakozás abból a feltevésből indult ki, hogy a németek gyorsan megverik a Szovjetuniót, így támogatni kell az offenzívát, nehogy lemaradjunk a románok és a szlovákok mögött. 1942-ben felállítottuk a közel 207000 honvédból és 45000 munkaszolgálatosból álló 2. magyar hadsereget. Főparancsnoka Jány Gusztáv vezérezredes lett. A csapatokat a Don-kanyarban vetették be a németek. 1943 januárjában a voronyezsi csatában a sereg megsemmisült. 1942 márciusában a kormányzó új miniszterelnököt keresett, aki képes a bal- és jobboldali szélsőségek féken tartására, és meg tudja valósítani, hogy Magyarország minél kisebb áldozatokat hozzon a frontokon, lazítson a szoros német kötődésen. Ez a személy Kállay Miklós lett, aki a háborúból való kiugrást megkísérelte sikertelenül. Azonban a német hírszerzés tudomást szerzett erről.
1941-től megerősödtek a békepárti mozgalmak is. A konzervatívoktól a kommunistákig széles összefogás jött létre. 1943-ban rendezték meg balatonszárszói konferenciájukat, amelyen a háború utáni jövőt próbálták megvitatni. Horthy és Kállay is szimpatizált ezekkel az elképzelésekkel. De a németek újabb magyar hadsereget akartak a frontra küldetni, és követelték, hogy váltsák le Kállayt. Ezt a kormány megtagadta, Horthy kiállt miniszterelnöke mellett. Emiatt a németek 1944. március 19-én, a Margaréta-terv alapján megszállták Magyarországot. Az új miniszterelnök Sztójay Döme lett. Horthy tovább folytatta a titkos tárgyalásokat, és 1944. október 15-én megpróbálkozott a háborúból való kiugrással, de mivel fiát elrabolták, engedve a zsarolásnak, kinevezte miniszterelnöknek Szálasi Ferencet, majd lemondott kormányzói tisztjéről. Kezdetét vette a magyar történelem legsötétebb korszaka, a nyilas rémuralom. A szovjet hadsereg megállíthatatlanul nyomult előre. 1944 szeptemberében a harcok elérték Magyarországot. A német megszállás alól felszabadított országrészeken újjászerveződött az élet, és 1944. december 21-én Debrecenben megalakult az Ideiglenes Nemzetgyűlés, majd az Ideiglenes Nemzeti Kormány. Az új hatalom hadat üzent Németországnak, és átálltunk a szövetségesek oldalára. 1945 áprilisára szorították ki a német csapatokat Magyarországról a szovjet csapatok. Ekkor kezdődött a magyar történelem új korszaka.