Az 1930-as évek magyar belpolitikája

Ha napjainkban a híradásokban azt hallod, hogy zuhan a világ valamelyik tőzsdéje, tudhatod, hogy ez befolyásolja a forint árfolyamát is. Ez közvetlenül az életedre is hatással lehet: emelkedhet a devizahitel törlesztő részlete is. Az 1929 októberében New-Yorkban kirobbant hitelválság alapjaiban rázta meg az egész világgazdaságot. A pénzügyi válság 1931-re elérte Magyarországot is, elsősorban a mezőgazdaságot érte súlyos megrázkódtatás. Ezek a kedvezőtlen folyamatok megrendítették az „alkotmányos egypárti diktatúrát”, Bethlen rendszerét. Gróf Bethlen István miniszterelnök lemondott. Gróf Károlyi Gyula lett az új miniszterelnök. Feladatul a gazdaság szanálását kapta. Befagyasztotta az állami kiadásokat, csökkentette a nyugdíjakat, és ahol tudott spórolt. Ezek az intézkedések elégedetlenséget váltottak ki. 1931. szeptember 13-án, Biatorbágyon Matuska Szilveszter merényletet követett el a bécsi gyors ellen. A kormány a merénylet következtében kialakult hisztériát elsősorban a kommunisták elleni fellépésre használta fel. Statáriumot vezetett be, és két kommunista vezetőt, Sallai Imrét és Fürst Sándort kivégeztetett. A kormánnyal szembeni bizalmatlanság a gazdasági és külpolitikai kérdésekben egyre nőtt.
Horthy Károlyi lemondása után 1932-ben Gömbös Gyulát nevezte ki miniszterelnökké. Gömbös 95 pontból álló Nemzeti Munkatervet dolgozott ki. A program mindenkinek ígért valamit, de pontjai keresztezték egymást. Lehetetlenség egyszerre pénzügyi válságot felszámolni és a szociális juttatásokat növelni. 1936 elejére Gömbös Gyula már bukott politikus volt, Horthy Gömböst csak halálos betegségére való tekintettel nem menesztette.
Gömböst Darányi Kálmán követte a miniszterelnöki székben. Miniszterelnöksége idején erősödött meg a Független Kisgazdapárt. Ezzel párhuzamosan megerősödött a népi mozgalom is. Az aktívabb politizálás igényével 1937 márciusában létrehozták a Márciusi Frontot, amely egy sajátos „magyar útban” kereste a nemzet boldogulását. A rendszernek a legnagyobb kihívást a Szálasi Ferenc vezette nemzetiszocialista, a későbbi nyilas mozgalom jelentette. Szálasi és akkori pártja határozta meg először faji alapon a zsidóságot a nyilvánosság előtt. Darányi eleinte komolyan fellépett a szélsőjobbal szemben. Betiltatta pártjaikat, vezetőiket pedig börtönbüntetésekre ítélték.
Azonban a magyarországi szélsőjobb erősödése és Hitler sikerei a kormányfőt elbizonytalanították. Emiatt nem lépett fel nyilvánosan a szélsőjobbal szemben, hanem egyes követeléseik átvételével próbálta leszerelni őket. „Aki részt akar venni a vacsorán, annak ki kell vennie a részét a főzésben is” - figyelmeztettek a német vezetők. Így 1938. március 5-én Győrben Darányi meghirdette az 1 milliárd pengős fegyverkezési programot, azaz Magyarország újrafelfegyverzésének a tervét. Ez mai árfolyamra átszámítva kb. 1500 milliárd Ft-os beruházás volt. Másik fontos intézkedése az volt, hogy benyújtotta a parlamentbe az első zsidótörvény-javaslatot, ez azonban olyan ellenállást váltott ki, hogy Darányi lemondott.
1938 tavaszán Imrédy Béla, a nemzetközileg elismert gazdasági szakember lett az új miniszterelnök, akinek feladatául azt szabták, hogy a német orientáció helyett nyugat felé próbáljon utat keresni. Imrédy ismét bebörtönöztette a szélsőjobb vezetőit, majd megpróbálta a nyílt szavazás helyett a titkos szavazás általánossá tételével és a vagyoni cenzus felemelésével a szélsőjobboldali pártokat gyengíteni, azonban nem ez történt. Az országgyűlés 1938 májusában elfogadta az első zsidótörvényt, Imrédy pedig – meggyőződéses antiszemitaként – nemcsak megígérte a törvény szigorú végrehajtását, hanem bejelentette az új zsidótörvény kidolgozását is. Sikerként könyvelhette el az első bécsi döntést, amely során Magyarország jelentős felvidéki területeket kapott vissza. De további politikai elképzelését a parlament nem támogatta. Imrédy beadta lemondását, de Horthy ezt nem fogadta el. Azonban amikor az ellenzék kiderítette, hogy Imrédy egyik dédszülője zsidó volt, a miniszterelnöknek immár végleg távoznia kellett. Horthy ezek után a tapasztalt politikust, gróf Teleki Pált nevezte ki újra miniszterelnöknek.