Előzetes tudás

Ismerned kell a bethleni konszolidáció belpolitikai intézkedéseit, a gazdasági világválság történetét, Hitler és Mussolini politikai pályáját, tevékenységét.

Tanulási célok

Ha ezt a tanegységet áttanulmányozod, akkor megismered a magyar külpolitika eseménytörténetét az 1930-as években a II. világháború kitöréséig.

Narráció szövege

Lehetett-e önálló külpolitikája egy vesztes hatalomnak az 1930-as években? Azt tanultad, hogy Magyarország vesztese volt az I. világégésnek és a kisantant teljesen elszigetelt minket Európától. Azonban a bethleni konszolidáció és a világgazdasági válság következtében kialakult új helyzet lehetővé tette, hogy Magyarország szerepe megnövekedhessen Európán belül. Ezt az is jelzi, hogy 1933-ban Magyarországon rendezték meg a nemzetközi cserkész jamboree-t. 1937-ben Szent-Györgyi Albert megkapta a C-vitamin felfedezéséért a Nobel-díjat, és 1938-ban Magyarországon, a Szent István-évhez kapcsolódóan rendezték meg az Eucharisztikus Világkongresszust.
A gazdasági válság mélypontján a Károlyi-kormány elsősorban a belpolitikai kérdésekre összpontosított. Az 1932-ben alakult Gömbös-kormány már a válságból való kilábalás érdekében, a piacszerzés és békeszerződés revíziójának jegyében kezdte meg a tájékozódást először Olaszországnál, az I. világháború egyik győztesénél. Amikor Hitler kancellár lett Gömbös nála is látogatást tett. Azt remélte, hogy piacot tud szerezni a magyar gabonának. Gömbös politikai szempontból is szerette volna Magyarország tekintélyét növelni úgy, hogy felajánlotta: a vitás kérdésekben közvetít Olaszország és Németország között. Sikeresen vette fel a kapcsolatot Ausztriával is. Ennek az eredménye, hogy 1934 márciusában megkötötték az osztrák-magyar-olasz hármas egyezményt, majd a májusi gazdasági ún. római szerződést, ami a három ország gazdasági és politikai együttműködését célozta.
Azonban Olaszország nem volt elég erős ahhoz, hogy revíziónkat hathatósan támogassa, ezért inkább Németország felé kacsingattunk. 1935 májusában Hermann Göring érkezett Budapestre, szeptemberben Gömbös tett látogatást Berlinben, 1936-ban pedig Horthy Miklós látogatta meg Adolf Hitlert Berchtesgadenben (Berhesztgáden). Igaz ugyan, hogy revíziós céljainak megvalósításában Magyarország nem sokat tudott előre lépni a Gömbös-kormány idején, azonban Olaszország és Németország lett a magyar mezőgazdasági cikkek legfontosabb exportpiaca, és ez előmozdította a gazdasági válság megoldását.
A Gömbös halála után kinevezett Darányi Kálmán eleinte próbálta Magyarországon a német orientációt csökkenteni, de a megváltozott nemzetközi helyzetben ő is kénytelen volt politikáján változtatni. Az Anschluss (ánslussz) után 1938. március 15-én elsőként gratulált Németországnak. Emellett meghirdette Győrben a fegyverkezési programot, amely a korábbiakban vallott békés revízió gondolatát nyíltan elvetette. A magyar konzervatív körök nem tudták elfogadni az erősödő német orientációt, ezért Darányit menesztették, és helyette a kormányzó Imrédy Bélát nevezte ki. Imrédy nemzetközileg elismert gazdasági szakember volt szilárd angol kapcsolatokkal. Horthy azt remélte, hogy így csökken a német befolyás.
A német kötődés a külpolitikai események gyors változása következtében meghozta első eredményeit. 1938 augusztusában a kisantant a jugoszláviai Bledben elismerte Magyarország fegyverkezési jogát. 1938 szeptemberében a müncheni (münheni) konferencián megegyezés született, hogy Németország visszakapja a szudétanémetek lakta csehszlovák területeket. Ekkor Magyarország is tárgyalásokba kezdhetett Csehszlovákiával a magyarlakta területekről. Ezek a tárgyalások eredménytelenül záródtak, de a felek elfogadták döntőbírónak Németországot és Olaszországot. A német-olasz döntőbíróságon 1938. november 2-án megszületett az első bécsi döntés. Magyarország közel 12000 km²-t kapott vissza a Felvidékből. A revíziós siker szinte lehetetlenné tette a német érdekszférából való kitörésünket. Belpolitikai okok miatt Imrédy megbukott. Ez Horthy Miklós számára lehetővé tette, hogy Teleki Pál grófot nevezze ki miniszterelnökké. Teleki a fegyveres semlegesség fenntartása mellett megpróbálta saját revíziós terveit megvalósítani. Csehszlovákia szétesése után a magyar honvédség megszállta Kárpátalját. Ismét lett lengyel-magyar közös határ. 1939. szeptember 1-jén kitört a második világháború, és ez új kihívást jelentett Teleki Pál miniszterelnök és Magyarország számára.

Ajánlott irodalom

Dupcsik-Repárszky-Ujvári: Befejezetlen múlt 6., Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2003.

Gazdaság és társadalom, A háború árnyékában, http://www.bibl.u-szeged.hu/ha/

Püski Levente: Magyarország története 18. A Horthy-korszak 1920-1941, Kossuth Kiadó, Budapest, 2010.

Teszt 
Javasolt feldolgozási idő: 15 perc
Még nem töltöttem ki a tesztet
Developed by Integral Vision