A II. világháború története III.

Ha a keresztes hadjáratokról hallasz, akkor elsősorban a középkor jut eszedbe. De, ha megnézed az Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag című filmet, már egy új, modern keresztes vitéz képe jelenik meg előtted. Eisenhower, a normandiai partraszállás amerikai parancsnoka, későbbi amerikai elnök nevezte először a II. világháborút modern keresztes háborúnak.
943-ban, a szövetségesek partra szálltak Szicíliában. Megkezdték az előrenyomulást Olaszország északi része felé. Mussolini hatalma megingott. Az olasz uralkodó menesztette és elrendelte letartóztatását. Az új olasz kormány hadat üzent Németországnak, és fegyverszünetet kötött a szövetségesekkel. Az olaszok kiválási szándékára a németek azonban gyorsan reagáltak és elfoglalták Észak- és Közép-Olaszországot. Otto Skorzeny SS-tiszt kiszabadította az Alpokban őrzött Benito Mussolinit. A Duce, kiszabadulása után, megalapította a Salói (Szalói) bábköztársaságot. A szövetségesek a szicíliai partraszállás után a német ellentámadások miatt lassan haladtak északra, ezért méltán nevezik a szövetségeseknek ezt a hadjáratát csigaoffenzívának. Monte Cassino volt az olasz front egyik legvéresebb helyszíne. Ismerheted már a hely nevét, hiszen Szent Benedek 529-ben itt alapította meg a bencés rendet. A nácik elfoglalták a bencés kolostort és beásták magukat. Csak 1944 májusában sikerült a szövetségeseknek az ellenállást megtörni és az offenzívát tovább folytatni.
Észak-Franciaországban már folytak a második front megnyitásának előkészületei. 1944. június 6-án a Eisenhower tábornok vezetésével megtörtént a normandiai partraszállás, az Overlord-hadművelet. De Gaulle vezetésével a francia partizánok, a Szabad Franciaország harcosai is csatlakoztak a harcokhoz. A nácik elleni keresztes hadjárat 1944 szeptemberére elérte a francia-német határt, de a Rajnánál a németek még megakadályozták a szövetségesek előrenyomulását. A keleti fronton Hitler újabb csapatösszevonásokat hajtatott végre. Kurszknál, 1943 júliusában a szovjetek a világtörténelem legnagyobb páncélos csatájában felőrölték a német erőket. Nyugat felé törtek és 1944 közepéig elérték Lengyelországot és Romániát. 1944. augusztus 1-jén a lengyel Honi Hadsereg London tanácsára Varsóban felkelést robbantott ki. Mivel a szovjet csapatok nem segítettek, a felkelés elbukott. A felkelést brutálisan fojtották el, a szovjet csapatok szeme láttára mintegy 220 ezer lengyel polgárt és felkelőt mészároltak le a nácik. Varsót a földdel tették egyenlővé.
Románia 1944 augusztusában átállt a Szovjetunió oldalára, Bulgáriát a Vörös Hadsereg elfoglalta. A keleti front harcai 1944 őszétől 1945 tavaszáig Magyarországon folytak. A németek a Kárpátokban, az Alföldön és végül Budapesten próbálták feltartóztatni a szovjet csapatokat. A nyugati fronton Hitler az Ardenneken keresztül indított még egy utolsó támadást, de kudarcot vallott. A szövetségesek utolsó offenzívája 1945 elején indult. A nyugati és a keleti front az Elbánál 1945 áprilisában találkozott egymással. Olaszországban a népfelkelők elfoglalták a nagyvárosokat, elfogták és kivégezték Mussolinit. Hitler április 30-án titkos bunkerében öngyikosságba menekült. 1945. május 9-én Európában befejeződött a háború.
A japánok azonban még fanatikus harcot folytattak az amerikaiak ellen a Csendes-óceán szigetein. Kamikaze pilóták 1944 októbere és 1945 augusztusa között háromszor nagyobb emberveszteséget okoztak az amerikaiaknak, mint a korábbi három évben. Az amerikai vezérkar úgy becsülte, hogy akár ötmillió katona és egymillió civil is meghalhat még a teljes győzelem eléréséig. Ez volt az egyik fő indoka annak, hogy az USA 1945. augusztus 6-án Hirosimára, augusztus 9-én pedig Nagaszakira bevetette azt a fegyvert, amitől azt remélte, hogy pusztító hatása megadásra kényszeríti a japánokat. Ez a fegyver az atombomba volt. A hatás leírhatatlan volt, az ameriakiak nem tévedtek. A Szovjetunió eközben megsemmisítette az Észak-Kína területén állomásozó Japán hadseregtestet. A császár ezek után feltétel nélkül kapitulált. 1945. szeptember 2-án véget ért a II. világháború. A potsdami konferencián a szövetséges felek a háború utáni rendezések kérdésében már nem értettek egyet. 1955-ig nem tartottak újabb csúcstalálkozót. Új korszak kezdődött, a hidegháború időszaka.