Előzetes tudás

Ehhez a tanegységhez ismerned kell a késő középkori Európa történetét, a főbb országokat és a feudális gazdaság működését.

Tanulási célok

Ebből a tanegységből megismered az első, nem magyar származású uralkodócsalád tetteit és gazdasági reformjait, a francia eredetű Anjou család sikeres politikáját.

Narráció szövege

Hallottál-e már a visegrádi országokról? Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia kormányának képviselői Közép-Európa közös gazdasági és politikai kérdéseit tárgyalják meg. A V4-ek szoros kereskedelmi kapcsolatokat ápolnak már 1335 óta, amikor Visegrádon egy, az Árpád-ház kihalását követően messze földről érkezett új magyar uralkodó elsimította a lengyel és cseh király közötti ellentéteket.
Már IV. Béla uralkodása alatt meggyengült a királyi hatalom. A hatalmas birtokadományok és kővárak hozzásegítették a bárókat, hogy magánhadseregeket hozzanak létre, és dacolva a királlyal, annak fia, a későbbi V. István mellé álljanak. Familiárisokkal, a seregükben szolgáló szabad birtokosokkal vették körbe magukat. A szerviensek a bárói hatalom ellen a vármegyék területén önkormányzatokat, nemesi vármegyéket hoztak létre, soraikból szolgabírókat választottak. 1290-ben III. Andrást hívták meg a trónra, aki nem sokat tehetett a széthullás ellen. Halálakor, 1301-ben az Árpádok leányági leszármazottai megjelentek az országban.
Miközben a Kőszegiek a Dunántúl, Csák Máté a Felvidék, Kán László pedig Erdély korlátlan urai lettek, az esélyek leginkább egy 12 éves fiúcskának kedveztek. Caroberto a francia Anjou családból származott, akik Provence és Nápoly területét uralták. V. István dédunokáját I. Károly néven koronázták meg. I. Károly a Garai, Lackfi, Drugeth és Szécsényi köznemesi családok segítségével szállt szembe a kiskirályok uralmával. A rozgonyi csata után, 1312-ben az Abák egész területe a király kezére került, de 1321-ig, Csák Máté haláláig kénytelen volt Temesváron lakni, csak azután költözött a visegrádi palotába. Támogatóinak honorként, udvari szolgálatuk idejére adományozott birtokokat.
I. Károly idején tártak fel újabb ércbányákat, és az évi 3 tonna arany csordultig töltötte a kincstárat. A király megtiltotta a nemesfémkivitelt az országból, de a bányaregálé harmadát a helyi földesúrnak adta. Bevezette az új, firenzei mintára készült, értékálló aranyforintot. A bevételeket a 10 kamara kezelte, Körmöcbányán pénzverdét hoztak létre. A király az eddigi pénzrontás helyett, amelyből a kamara haszna származott, új, kapuadónak nevezett, 1/5 forintnyi adót vetett ki a jobbágyokra. Ott fizették, ahol egy szekér átfért a jobbágytelek kapuján. Az adót azonban sokan úgy kerülték el, hogy az utcára csak egy kiskaput nyitottak, míg a nagykapu a mezőre nyílt. A hidaknál, réveknél és vásároknál fizetett vámok helyett a határnál egységes harmincadvámot vetettek ki.
A kivitt árucikkeket Bécs árumegállító joga miatt a kereskedők sokszor nem tudták továbbszállítani, ezért Károly egy királytalálkozót hívott össze Visegrádra. 1335-ben a lengyel és a cseh királlyal úgy egyeztek meg, hogy a Buda–Brünn útvonalon jutnak el a kereskedők a Hanza-városok felé. Anjou királyaink pénzügyi helyzete rendkívül szilárd volt. A befolyó jövedelmek egy részét I. Károly a könnyűlovas-íjász és lovagi seregre fordította. Hadseregének másik részét a bárói magánhadseregek, a bandériumok adták, amelyek saját címerük és zászlójuk alatt vonultak hadba.
Nagy Lajos 1342-ben, apja halála után lépett a trónra. Öccsét Nápolyban meggyilkolták, ezért bosszúhadjáratot vezetett Itáliába. Célját nem érte el, eredménytelenül vonult ki Nápolyból. Sikeres volt azonban a Velence elleni háborúja, Dalmácia városait újra a Magyar Királyság fennhatósága alá vonta. Hűbérúrként elismerte őt Bosznia, Szerbia, illetve Moldva és Havasalföld is. A lengyel király halála után, 1370-ben pedig Lajos perszonálunióban egyesítette a két országot.
Itthon a király az új nagybirtokos előkelőkkel kormányzott. Jogaikat és az Aranybulla pontjait 1351-ben törvényben erősítette meg, megtiltotta viszont a szabad nemesi birtokadományozást. Az ősiség törvénye szerint a nemesi birtok csak örökölhető lett, vagy utód hiányában a királyra szállt. A király egységes földesúri adót, kilencedet rótt ki a jobbágyságra. 1367-ben Magyarország első, Pécsett alapított egyetemével, gazdagodó városaival, a Visegrádon és Diósgyőrben rendezett lovagi tornáival tekintélyes európai nagyhatalomnak számított.

Ajánlott irodalom

Herber–Martos–Moss–Tisza: Történelem 3, Reáltanoda Alapítvány

RUBICONline, Tarján M. Tamás: 1330. április 17. | Zách Felicián merénylete Károly Róbert ellen

Teszt 
Javasolt feldolgozási idő: 15 perc
Még nem töltöttem ki a tesztet
Developed by Integral Vision