Az évenkénti pénzváltás megszüntetésével kieső jövedelmek (a kamara haszna) pótlására bevezetett adó, ezért akkor nevezték a kamara hasznának is. Az állandó értékű pénz I. Károly Róbert pénzügyi reformjának következménye, aki – szakítva az évenkénti pénzújítással – 1336-ban új, egyenes adót vezetett be. Az évenkénti 3 garas, majd 18 dénár (1/5 aranyforint) adót azok a jobbágyok fizették, akik portájának kapuján egy szénával megrakott szekér közlekedhetett, függetlenül a jobbágygazdaság nagyságától, a portán élő családok számától.