Előzetes tudás

Ismerned kell a II. világháború magyar előzményeit, Magyarország II. világháborús történetét, legfontosabb politikusait. A sztálini diktatúra működését, legfontosabb gazdasági és társadalmi jellemzőit.

Tanulási célok

Ha ezt a tanegységet feldolgozod, megismered Magyarország történetét 1945-48-ig, a kommunista hatalomátvétel lépéseit a kékcédulás választásokig.

Narráció szövege

1945 már régen volt. Ha belegondolsz abba, hogy az 1989-es rendszerváltozás számolta fel véglegesen azt a rendszert, amely 1945 után létrejött, talán már nem is tűnik olyan réginek. 1944 őszére a szovjet csapatok elérték Magyarországot. A német-nyilas uralom alól felszabadult terülteken a Magyar Kommunista Párt mellett újra kezdte működését a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Parasztpárt és a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt is. Debrecenben 1944 decemberében megalakult az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány. Magyarországot visszakényszerítették az 1937-es határaihoz. Megalakult a Szövetséges Ellenőrző Bizottság, melynek elnöke Vorosilov marsall lett. Az ország további sorsát a szovjetek határozták meg.
A kormány eleget tett a SZEB minden kívánságának. Törvényt hoztak a háborús bűnösök felelősségre vonásáról, akiknek felkutatását a Politikai Rendészeti Osztály végezte. Megalakultak a népbíróságok, melyek a háborús bűnösök felett ítélkeztek. A 477 halálos ítéletből 189-et végre is hajtottak. Kivégezték Magyarország egykori miniszterelnökeit, Szálasi Ferencet, Sztójay Dömét, Bárdossy Lászlót és Imrédy Bélát is. Az elítéltek közé már nemcsak háborús bűnösök is bekerülhettek. 1945 márciusában megtörtént a földosztás, megszűnt a nagybirtokrendszer. Új választójogi törvény született. Minden 20. évét betöltött magyar állampolgár szavazati jogot kapott, de a volt fasiszta szervezetek vezetőit, és a hazai németek nagy részét kizárták abból. A november 4-én tartott országgyűlési választáson a Független Kisgazdapárt 57%-os győzelmet aratott, de szovjet utasításra mégis koalíciós kormány alakult. A kommunistákat nem lehetett kihagyni a kormányból. Tildy Zoltán lett a miniszterelnök, Rákosi Mátyás és Szakasits Árpád államminiszterek lettek.
1946. január 31-én Magyarország köztársaság lett. A köztársaság elnöke Tildy Zoltán, az új miniszterelnök pedig Nagy Ferenc. 1946 elején a Kisgazdapárt megkísérelte a földosztás jogsértéseinek vizsgálatát és a jogtalan földek visszavételét. Válaszul a kommunisták tüntetést szerveztek. Követelték a terv kidolgozóinak kizárását a Kisgazdapártból. Az MKP megkezdte a „szalámitaktika” megvalósítását. Ezek után júliusban a SZEB jegyzékére hivatkozva feloszlattak társadalmi szervezeteket, és újabb kisgazda politikusokat zárattak ki a pártból.
Gazdasági szempontból az infláció megoldása volt a legfontosabb feladat. A stabilizációs programot belső erőforrásokra támaszkodva a kommunisták dolgozták ki. A nagyhatalmak hozzájárulása és az USA gesztusa tette lehetővé 1946. augusztus 1-jén a forint bevezetését. 1946-ban a kollektív bűnösség elve alapján 250 000 németet telepítettek ki Magyarországról. Csehszlovákia szorgalmazta a lakosságcsere-egyezmény aláírását. A lakosságcsere-egyezmény alapján önként jelentkező magyarországi szlovákok helyett csehszlovákiai magyarok települtek át. Ez csehszlovák szempontból nem hozta meg a várt eredményt, ezért a kassai kormányprogram alapján, a kollektív bűnösség elvére hivatkozva a csehszlovákiai magyarokat vagy megfosztották állampolgári jogaiktól, vagy reszlovakizálniuk kellett.
A II. világháborút lezáró békét 1947. február 10-én írta alá Magyarország. Magyarországot 300 millió dolláros jóvátétel fizetésre kötelezték, melynek nagyobb részét a Szovjetuniónak, kisebb részét Jugoszláviának és Csehszlovákiának kellett fizetni. A szovjet csapatok Ausztria megszállására hivatkozva Magyarországon maradhattak. Így Magyarországon a szovjet befolyás nem szűnt meg, még a Marshall-tervbe való bekapcsolódásunkat is megtiltották. A szovjet erőszak egyre nyíltabbá vált, 1947. február 25-én Kovács Bélát fényes nappal rabolták el az oroszok. Nagy Ferenc miniszterelnök Svájcba emigrált. Kéthly Annát előbb kizárták a Szociáldemokrata Pártból, majd bebörtönözték. Az 1947. augusztus 31-én tartott „kékcédulás választásokon” az MKP nyílt választási csalással előretört. Látszatkoalíciós kormány alakult, a kisgazda Dinnyés Lajos vezetésével. A végrehajtó hatalomban az irányítás teljes mértékben az MKP kezébe került.

Ajánlott irodalom

Dupcsik-Repárszky-Ujvári: Befejezetlen múlt 6., Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2003.

Gyarmati György: Demokráciából a diktatúrába 1945-1956, Magyarország története 20., Kossuth Kiadó, Budapest, 2010.

Magyarország története 1944-1953, http://www.rev.hu/sulinet45/inde...

Magyarország története 38. rész: A német megszállástól a szovjet megszállásig, http://www.youtube.com/watch?v=5...

Magyarország története 39. rész: A kommunista hatalomátvétel Magyarországon, http://www.youtube.com/watch?v=z...

Teszt 
Javasolt feldolgozási idő: 15 perc
Még nem töltöttem ki a tesztet
Developed by Integral Vision