Középkori egyetemek, középkori egyház

Gólyaavatás, gólyatábor – meghökkentő próbatételeken kell átesned! Szombathelyen tojással dobálják egymást az egyetemisták, Budapesten a gólyáknak egy toronyházba kell felrohanniuk némi pálinka elfogyasztása közben. A hagyomány a középkor egyetemeiről származik, ahol a sárgacsőrűeket rengeteg borral itatták, megtréfálták, megfürdették, és gúnyt űztek belőlük.
Beavatásuk után a gólyák az universitas (ejtsd: UNIVERZITÁSZ), az egyetem tanárai és diákjai független közösségének tagjaivá váltak. Az egyetemek lettek a középkori világ új kulturális műhelyei. „Olyanok vagyunk, mit a törpék az óriások vállán, messzebbre látunk, mint ők maguk” – mondták a középkor „modernjei”, így kívánva túllépni az antik filozófia tanításain. A XII. században Párizsban működött a legtöbb kolostori iskola. Ezekben az iskolákban úgy vélték, hogy a tudományos kutatás nincs ellentétben a hittel. A pápa védelme alatt született meg 1212-ben Párizsban az egyetem. Az alapképzés után a diákok a teológiai, a jogi vagy az orvosi karon folytathatták tanulmányaikat. Ha elvégezték az egyetemet, a magiszter, azaz mester címmel bárhol taníthattak. A tananyag a klasszikus mesterek műveinek tanulmányozása volt, a teológián a Biblia. A karok élén a dékán állt, az egyetem élén pedig a rektor. A távoli országokból érkezett diákok általában az egyetemi városrészben vettek ki szobát, készültek vizsgáikra. A vizsgák kérdésekről való vitatkozásból, majd előadások megtartásából álltak. A tankönyvek egyre kisebbek és kevésbé díszesek lettek, megjelent a lapszámozás és a tartalomjegyzék. Az egyetemek közelében másolótáborok és könyvkereskedések tűntek fel. Párizs mintájára Oxfordban és Cambridge-ben is megnyílnak az első egyetemek, bentlakásos kollégiumok. A bolognai egyetem jogi képzéséről vált híressé, de Prágában, Bécsben, Heidelbergben, Kölnben is alapítottak egyetemeket.
Az egyetemeken alakult ki a gondolkodás, az érvelés és vitatkozás technikája. Az új társadalmi réteg, a szellemi tudásából megélő értelmiség gyors folyóírással, latin nyelven egész Európában tudott kommunikálni egymással. Spanyolországban keresztény tudósok az arab nyelvű műveket latinra fordították. A középkor filozófiája a skolasztika, amely alapvetően az arisztotelészi logika tanulmányozásán és alkalmazásán alapult, célja a keresztény hit problémáinak megértése volt. Aquinói (ejtsd: akvínói) Szent Tamás szerint a filozófia és a teológia összekapcsolható egyetlen rendszerben. Egyesek kritizálták Szent Tamás tanítását, és elválasztották a teológiát a filozófiától. Így Roger Bacon (ejtsd: RÁDZSER BÉKÖN) a gyakorlati, kísérletező tudományos kutatás előfutára lett, míg Nicolaus Cusanus (ejtsd: NIKOLAUSZ KUZÁNUSZ) a földközéppontú arisztotelészi világképet is megkérdőjelezte.
A középkori keresztény egyház belső viták miatt 1054-ben kettészakadt: kialakult a római katolikus és az ortodox keresztény (bizánci) egyház. A XI. században konfliktus alakult ki a pápaság és a Német-római Császárság között az egyházi vezetők beiktatása (az invesztitúra) kérdésében. Gyakori volt az egyházi tisztségek adásvétele, és a pápák a cölibátust, a nőtlenséget sem tartották be. A reformok elindítása VII. Gergely pápa nevéhez fűződik, aki a papság megtisztulását és a pápaság önálló hatalommá válását tűzte ki célul. Programját 27 tételben foglalta össze. Megtiltotta, hogy a püspöki invesztitúrát, azaz a hivatalba és birtokokba beiktatás szertartását a császár végezze. IV. Henrik német-római császár ellen bevetette a végső fegyvert, a kiközösítést is. A császár mezítláb, könyörögve kért a pápától feloldozást. Az invesztitúraharc a pápaság teljes győzelmével végződött: a megegyezés szerint a császár már csak birtokaiba iktathatta be a püspököt, akit a pápa jelölt ki. Ezzel Európában szétvált az egyházi és világi hatalom, szétváltak az egyházi és világi tudományok. A hivatalos tanítástól eltérő vallási mozgalmakat az egyház eretnekségnek nyilvánította, nyomozó hatósága, az inkvizíció pedig máglyahalálara ítélte az eretnekeket. Az eretnekek elleni küzdelem új szereplői a kolduló szerzetesrendek, a domonkos és ferences rend lett. Assisi Szent Ferenc meghirdette a visszatérést az őskereszténységhez.