Államok a kora középkorban

Az iskola, ahogyan te ismered, a korai középkorban jött létre. A diákok megszabott tananyagot, külön tantárgyakat tanultak. Tankönyvek készültek, az oktatók szakemberek, paptanárok voltak. Erre szükség is volt, mert a Római Birodalom összeomlása után a kulturális és városi élet lehanyatlott. Az újonnan érkező népek új társadalmi és gazdasági rendszert hoztak létre.
A germán népek a Nyugatrómai Birodalom területén alapítottak királyságokat. A legmaradandóbb állam a frankok királysága volt. Később a királyok helyett a palota udvarnagyai kormányoztak. Egyikük, Martell Károly 732-ben hadvezérként visszaverte az arabok támadását Poitiers (ejtsd: POÁTYIÉ) mellett. Fia, Kis Pippin védelmet ígért a pápának a barbárok ellen, majd Rómát és környékét a pápának ajándékozta, ezzel megalakult a Pápai Állam. Pippin fia, Nagy Károly háborúval biztosította a déli határt az arabokkal szemben, a szász törzseket meghódoltatta és keresztény hitre térítette. Birodalma magában foglalta a mai Franciaország és Németország nagy részét, Svájcot, Ausztriát, keleten a Dunántúlt is. Nagy Károly joggal gondolhatta magát a római császárság felújítójának, Európa urának. 800 karácsonyán a pápával Rómában császárrá koronáztatta magát.
Károly és utódai, a Karolingok nagy súlyt fektettek a feledésbe merült kultúra újjáélesztésére is. Az írástudatlanság felszámolására Károly kolostori és székesegyházi iskolákat hozott létre. Ekkor alakult ki a későbbi egyetemi oktatásban általános hét szabad művészet rendszere. Alsó fokon három tantárgyat: latin nyelvtant, szónoklást és vitatkozást tanítottak. Felsőbb szinten négyet: csillagászatot, geometriát, számtant és zenét. Már a  Karoling-korban készítettek olvashatóbb folyóírással, képekkel és díszes kezdőbetűkkel ellátott, pergamenre írt kódexeket.
Károly birodalmát unokái felosztották a 843-as verduni (ejtsd: VERDÖNI) szerződésben. A nyugati frank királyság a későbbi Franciaország, a keleti frank állam a későbbi Németország elődje lett. Már Nagy Károly idején egyre fontosabb szerepet játszott az új fegyvernem, a nehézpáncélos lovasság. Károly a szabad frank harcosoknak birtokokat adományozott a szolgálat fejében. Az ajándék birtok, a hűbér, a feudum fejében a harcosoknak saját vagyonukból kellett a fegyverzetüket előteremteniük. A vazallusok személyesen kötődtek hűbérurukhoz, akinek hívására kötelesek voltak hadba vonulni, míg a hűbérúr egyszerre nyújtott fegyveres segítséget és jogi védelmet is vazallusának. A hűbérbirtok örökölhetővé vált, és a hűbéres is fogadhatott szolgálatába újabb vazallust. Az így kialakult hűbéri lánc új összekötő kapcsokat adott a már-már széthulló frank államnak. A válságból a kiutat a feudalizmus rendszere jelentette.
A frank gyalogos harcosok közül sokan már nem tudták ellátni katonai szolgálatukat, ezért lemondtak szabadságukról és egy nagybirtokos úr személyes védelmét kérték, akinek egyúttal birtokukat és munkájukat is felajánlották. Így harci szolgálatuk megszűnt, a szabadokból függő helyzetben lévő szolgálók, jobbágyok lettek, akik az uradalom földjén dolgoztak. Az uradalom több falu földjét és a környező erdőket, legelőket, mezőket fogta össze. Központjában állt az udvarház, melyet később várrá alakítottak át. Itt lakott a nagyúr és hűbéresei, itt voltak az élelmiszerraktárak. A városi élet hanyatlásával a lakosság nagy része visszatért az önellátáshoz, helyben állította elő a szükséges szerszámokat, ruhaneműket. Az uradalom telkeit a jobbágyok használhatták, de nem tulajdonolták, a termés egy részét a földesúrnak kellett beszolgáltatniuk. A majorságot robotban, azaz ingyenmunkával művelték meg.
A bonyolultabb mezőgazdasági technikákat, például a szőlőtermesztést, a kolostorokban kezdték újra alkalmazni. 529-ben Szent Benedek Monte Cassino hegyén hozott létre olyan szerzetesi közösséget, apátságot, melynek szabályzatában fontosnak tartotta az imával eltöltött órák mellett a szerzetesek szellemi és kétkezi munkáját is. Jelmondata „Imádkozz és dolgozz!“ volt. Ennek megfelelően a bencések kódexeket másoltak, sört főztek vagy sajtot erjesztettek, gyógynövényeket termesztettek, szakkönyveket írtak. Emellett keresztény hitre térítették Kelet-Európa népeit is.