Rendszerváltás a Szovjetunióban és Közép-Európában

Kérdezd meg a nagyszüleidet vagy az idősebbeket, hogy gondolták volna-e 40 évvel ezelőtt, hogy a Szovjetunió felbomlik? Többségük azt válaszolja, hogy nem. A brezsnyevi korszakban a Szovjetunió gazdasága meggyengült. A mezőgazdaság termelése nem fedezte az ország szükségleteit, élelmiszerimportra szorult. A pazarló és korszerűtlen beruházások sem segítették az ipari termelés növekedését. A szocialista ideológia sem motiválta a dolgozókat hatékonyabb munkavégzésre. A gazdasági-társadalmi nehézségek negatív hatásai miatt a születésszám és a várható élettartam jelentősen csökkent. Bármiféle változtatást megakadályozott a létéért küzdő párt- és államapparátus, a gerontokrácia hatalma. Brezsnyevet nyilvános megjelenésein ketten támogatták, és előfordult, hogy néha azzal sem volt tisztában, hogy mit olvas fel. A moszkvai olimpia megnyitója után terjedt el a vicc, hogy még az öt karikát is felolvasta. Amikor 76 éves korában meghalt, őt rövid időre a 68 éves Jurij Andropov, majd a 74 éves Konsztatyin Csernyenko követte.
Gorbacsov hatalomra kerülésével, 1985-ben kezdődött meg a váltás. Az 54 éves Mihail Gorbacsov közzétette a programját: a párt és az állam átalakítását célzó peresztrojkát, az ipari termelés felgyorsítását, az uszkorényijét és a nyíltságot, a glásznosztyot. Gorbacsov a Központi Bizottság 85%-át lecserélte. Afganisztánból kivonta a szovjet csapatokat, csökkentette a harmadik világnak juttatott hiteleket, segélyeket. A glásznoszty nyomán a több évtizeden keresztül elhallgatott kommunista bűnök napvilágra kerültek. De a glásznoszty ellenére, az 1986-os csernobili atomerőmű-robbanást, a világ második legkomolyabb nukleáris katasztrófáját megpróbálták eltussolni. A nyugat- és észak-európai mérések nyomán Gorbacsov végül mégis kénytelen volt beismerni azt. Az egyre hiteltelenebb szovjet külpolitika a gazdasági recesszió és a nemzetközi politikai háttér változása segítette, hogy 1989-ben elkezdődtek a szovjet csapatkivonások a megszállt kelet-európai szocialista országokból. Mindezek hatására Gorbacsov 1990-ben hozzájárult a német egyesítéshez. 1991. július 1-jén a Varsói Szerződés véglegesen megszűnt.
A Szovjetunión belül kiéleződtek a nemzetiségi feszültségek és megerősödtek a függetlenségi törekvések. Meglepő módon az oroszok indították el a folyamatot. 1989-ben létrejött az Orosz Kommunista Párt, majd az Oroszországi Föderáció népi küldöttjeinek Tanácsa Borisz Jelcin elnökletével. 1991-ben a közvetlen orosz elnökválasztáson is ő nyert. Megtiltotta a pártszervezetek működését az állami intézményekben, az ipari létesítményekben és a hadseregben. Moszkvában a szovjet és az orosz vezetés között már-már polgárháborús helyzet alakult ki. 1991 augusztusában a szovjet vezetés foglyul ejtette a számukra túl engedékeny Gorbacsovot, és rendkívüli állapotot hirdettek ki. A nemzetközi közvélemény és Borisz Jelcin karakán kiállása hatására a puccs összeomlott. 1991 decemberében megszűnt a Szovjetunió, és létrejött a Független Államok Közössége, ebből kiválva alakultak meg a szovjet utódállamok.
A rendszerváltás az európai szocialista országokban is lezajlott. Magyarországon és Lengyelországban már 1988–89-ban létrejöttek a demokratikus pártok, és megtörtént a békés átmenet. Csehszlovákiában a bársonyos forradalom vetett véget a szocializmusnak, majd 1993-ban különvált Csehország és Szlovákia. Romániában a Temesvárról kiinduló decemberi forradalom számolta fel Ceauşescu diktatúráját. 1999-ben Csehország, Lengyelország és Magyarország a NATO, majd 2004-ben az Európai Unió tagja lett. Románia a NATO-ba 2004-ben, az Európai Unióba 2007-ben lépett be.
Jugoszlávia különutas, szocialista politikája sem volt képes létrehozni szilárd, egységes államot. 1987-ben a koszovói etnikai konfliktusokkal indult a délszláv állam felbomlása. A koszovói válság miatt Jugoszláviában polgárháborús helyzet alakult ki. A délszláv konfliktus 1995-ig tartó véres polgárháborúba, etnikai alapon végrehajtott tömegmészárlásokba torkollott. A béketeremtésbe és a háborús felek szétválasztásába az ENSZ és a NATO is bekapcsolódott. 1999-ben a NATO Szerbia bombázásával próbálta megfékezni a vérengzéseket. Az azóta eltelt években létrejöttek Jugoszlávia utódállamai.