Előzetes tudás

Ismerned kell a II. világháború esemény- és politikatörténetét, a Szovjetunió és az USA berendezkedését, a kommunista és a kapitalista világ jellemzőit, ideológia különbségeit.

Tanulási célok

Ha ezt a tanegységet feldolgozod, áttekintést kapsz a hidegháború kialakulásáról, a két szuperhatalom mellett felállított katonai és gazdasági szervezetekről és a legfontosabb eseményekről 1962-ig.

Narráció szövege

Tudtad, hogy volt a hidegháború időszakában 13 olyan nap, amikor kitörhetett volna a III. világháború? Ez a közel két hét nemcsak hideg-, de idegháború is volt. 1945-ben véget ért a II. világháború. 1945 júniusában megalakult az Egyesült Nemzetek Szervezete, az ENSZ. Bretton Woods-ban létrejött a Nemzetközi Valutaalap, az IMF és a Világbank. Ezekben a szervezetekben gazdasági túlsúlya miatt az USA szava lett a döntő. A Szovjetunió végig részt vett a tárgyalásokon, de a Világbankba nem lépett be. Megkezdődött az elszigetelődése.
Winston Churchill 1946-os fultoni beszédében már arról beszélt, hogy egy vasfüggöny választja ketté Európát. A feszültséget tovább fokozta George Kennan, aki a Szovjetunió valódi céljának a kommunizmus és a diktatórikus államrend terjesztését nevezte. Harry Truman amerikai elnök 1947. március 12-én meghirdette a feltartóztatás politikáját, a Truman-doktrínát. Elindította a Marshall-tervet Európa gazdasági megsegítésére. Válaszul a Szovjetunió létrehozta a KOMINFORMOT, amellyel közvetlenül irányította a megszállt országok szovjetizálását és lehetetlenné tette számukra a Marshall-segély felvételét. Az 1947-es párizsi békeszerződés után nem vonta ki csapatait sem Ausztriából, sem Németországból. A két szuperhatalom rivalizálása a hidegháborúhoz vezetett, amely 1991-ig tartott. Az USA és a Szovjetunió vezetésével kialakult a kétpólusú, bipoláris világ.
Mindkét fél kialakította saját táborát. 1949-ben az USA vezetésével létrejött az Észak-Atlanti Szerződés Szervezete, a NATO. Ugyanebben az évben a Szovjetunió létrehozta a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát, a KGST-t, majd 1955-ben saját katonai szövetségét, a Varsói Szerződést. Az első komoly konfliktus az I. berlini válság volt. Az USA még 1948-ban megkezdte a nyugati hatalmak által megszállt német területek gazdasági megsegítését. A Szovjetunió erre válaszul blokád alá vonta Nyugat-Berlint. Az USA nem hagyta sorsára a várost, 324 napon keresztül légihídon biztosította a blokád alá vett város ellátását. A blokád megszűnt ugyan, de Németország kettészakadt. 1949-ben a nyugati részekből megalakult a Német Szövetségi Köztársaság, az NSZK, amelynek része lett Nyugat-Berlin is. A szovjet részen pedig létrejött a Német Demokratikus Köztársaság, az NDK.
A két szuperhatalom viszonyát tovább élezte, hogy 1949-ben a Szovjetunió is atomhatalommá vált. Kínában pedig megtörtént a kommunista hatalomátvétel, és 1950-ben kitört a koreai háború, amely 1953-ban ért véget. Sztálin halála után Hruscsov lett a Szovjetunió új vezetője, aki ugyan elítélte a sztálini politikát, de ennek ellenére leverte az 1953-as kelet-berlini, majd a szuezi válsággal egy időben kitört 1956-os magyar forradalmat. 1961-ben felépíttette a híres berlini falat, amely 28 éven keresztül, 1989-ig ketté osztotta Berlint. A megkezdődött űrversenyben az első csatát, fejlettebb rakétatechnikájának köszönhetően, a Szovjetunió nyerte. 1957-ben a világon először szputnyikot, majd 1961-ben az első embert, Jurij Gagarint tudta a világűrbe juttatni.
1959-ben az USA közvetlen szomszédságában, Kubában Fidel Castro kommunista forradalmár átvette a hatalmat, ami a hidegháború egyik legsúlyosabb konfliktusforrása lett. A CIA szervezésével az USA-ból kubai emigránsok támadást indítottak 1961 áprilisában a Disznó-öbölben Castro megdöntésére, de az akció csúfos kudarcba fulladt. 1962-ben a Szovjetunió titokban 5 rakétaezredet telepített Kubába. Kennedy, az új amerikai elnök azonnal tengeri blokádot vont Kuba köré, és bejelentette, hogy minden Kubából induló rakétatámadás esetén a Szovjetunióra fog válaszcsapást mérni, és ha a Szovjetunió nem vonja ki haladéktalanul a rakétákat Kubából, akkor az USA megelőző csapást mér a szigetországra. Egy hajszálon függött a harmadik világháború. Hruscsov engedett, és elrendelte a szovjet erők kivonását. Ezek után a nemzetközi politikában lassú enyhülés kezdődött, létrejött a „forró drót”, amely közvetlen kapcsolatot biztosított a két hatalom vezetői között azért, nehogy egy kubaihoz hasonló incidensben, valamilyen félreértés miatt egy atomháború robbanjon ki. Ez a 13 nap volt a hidegháború legkomolyabb idegháborúja.

Ajánlott irodalom

Dupcsik-Repárszky-Ujvári: Befejezetlen múlt 6., Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2003.

Fischer Ferenc: A megosztott világ - A Kelet - Nyugat, Észak - Dél nemzetközi kapcsolatok fő vonásai (1941-1991), IKVA Kiadó, Budapest, 1996, 113-225. o.

Rubicononline, Tarján M. Tamás: 1962. a kubai rakétaválság kezdete, http://www.rubicon.hu/magyar/old...

Történelem klub, A hidegháború története 1947-1991, http://tortenelemklub.com/xxszaz...

Sulinet, A hidegháború indulása, http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/...

Biztonságpolitikai Szemle, A hidegháború története 1947-1991., http://biztpol.corvinusembassy.c...

Teszt 
Javasolt feldolgozási idő: 15 perc
Még nem töltöttem ki a tesztet