Enyhülés és kis hidegháború

Arnold Schwarzenegger színészből lett politikus. Csakúgy, mint Ronald Reagan amerikai elnök is, aki eredetileg színész volt, több filmben is játszott. Talán színészi képességei is szerepet játszottak abban, hogy megnyerte a hidegháborút? A kubai rakétaválságot követően mindkét szuperhatalom óvatosabb politikába kezdett. Kennedy is kormányprogrammá tette a békés egymás mellett élés elvét. Létrehozták a forródrótot és aláírták az atomcsend-egyezményt. 1964-ben Hruscsovot Brezsnyev váltotta a Szovjetunió élén. Folytatódott az enyhülés, annak ellenére, hogy a fegyverkezési verseny nem állt le.
Kína, a második számú szocialista nagyhatalom ellenezte az új szovjet külpolitikát. Mivel 1964-re saját erejéből vált atomhatalommá, így agresszíven fellépett az új szovjet irányvonallal szemben. A két kommunista ország között kritikussá vált a kapcsolat, több ezer határincidens történt, a Szovjetunió hadseregének jelentős részét átcsoportosította a kínai határra. 1969-ben a Szovjetunió az űrversenyben is alul maradt, az USA ebben az évben embert juttatott a Holdra. 1969-ben kezdődtek olyan nemzetközi külpolitikai változások, amelyek az enyhülést segítették.
1969-ben Richard Nixon lett az Egyesült Államok elnöke és Henry Kissinger a külügyminiszter. A reálpolitikus Nixon-Kissinger páros azt vallotta, hogy az USA-nak nem kell mindenhol beavatkozni, csak ott, ahol érdekei megkívánják, és eszközeik lehetővé teszik. Kezdetét vette az úgynevezett „helsinki folyamat”. Aláírták az atomsorompó-egyezményt, majd 1972-ben a Szovjetunióval a SALT I fegyverkorlátozási megállapodást. 1973-ban Párizsban békét kötöttek Vietnammal, és véget ért a XX. század leghosszabb háborúja is, a vietnami háború.
Az enyhülést erősítették az európai események is. Mind Franciaország, mind az NSZK kelet felé nyitott. Willy Brandt kancellársága idején az NSZK diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatokat épített ki a szocialista országokkal. 1973-ban az NSZK és az NDK együtt kérte és kapta meg ENSZ felvételét. „A Nyugat az Nyugat, a Kelet az Kelet, de igazából már egyik fél sem akar háborút“ – így határozta meg egy szovjet politikus a helsinki folyamat kiindulópontját. Az enyhülés és a hidegháborús időszak csúcspontja 1975-ben a Helsinki Záróokmány megalkotása volt, amelyet 35 ország írt alá. A dokumentum kimondta az államok egyenjogúságának és szuverenitásának elvét. Az erőszakról való lemondás mellett, a felek vállalták az alapvető emberi jogok tiszteletben tartását is.
De a megállapodások üres ígéretek maradtak. Ugyan 1979-ben Jimmy Carter amerikai elnök és Brezsnyev aláírták a SALT II megállapodást is, de nem lépett életbe, mert a Szovjetunió beavatkozott az afganisztáni háborúba, megszállta az országot. Kitört a kis hidegháború. A nemzetközi politikai helyzetet élezte, hogy a korábban USA szövetséges Iránban 1979-ben Khomejni Ajatollah (Komejini Ajatollah), és az iszlám fundamentalizmus került hatalomra, aki Amerika-ellenes politikát hirdetett. 1980-ban az Iráni Iszlám Köztársaság és az USA között kitört az irak-iráni háború. A Közel-Keleten szovjet támogatással, Jasszer Arafat, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet elnöke 1975-től kezdve folyamatosan támadta az USA szövetségesét, Izraelt. Mindezek hatására 1980-ban Carter kijelentette, amennyiben a szovjetek tovább folytatják a Perzsa-öböl felé való terjeszkedést, akkor azt a nyugati érdekek elleni agressziónak fogja tekinteni. Az 1981-ben megválasztott amerikai elnök, Ronald Reagan folytatta a határozott fellépést, megépíttette a neutronbombát és 1983-ban meghirdette a csillagháborús tervet. A Szovjetunióban a gazdasági és politikai helyzet megváltozott. 1982-ben Brezsnyev meghalt. Utána Jurij Andropov és Konsztantyin Csernyenko lettek az SZKP főtitkárai, de mindketten megválasztásuk után rövid idő múlva meghaltak. 1985-ben választották meg Mihail Gorbacsovot az SZKP főtitkárának, aki a reális helyzet ismeretében, elfogadta a szocialista országok önrendelkezési jogát, amit Geraszimov szovjet szóvivő nyomán humorosan Sinatra-doktrínának neveztek el. Emellett hozzájárult Németország újraegyesítéséhez is. A Szovjetunió 1991-es felbomlásával megszűnt a bipoláris világ, a hidegháború véget ért.