Az összetett mondatok fajtái II.

Tudtad, hogy a legrégebbi összetett mondatokat a Halotti beszédben olvashatod? Ez a nyelvemlék a XII. századból maradt fent, és több összetett mondatot is tartalmaz.
Kétfajta összetett mondat van: az alárendelő és a mellérendelő. Most a mellérendelő összetett mondattal fogsz megismerkedni. Hallgasd meg ezt a mondatot! Holnap dolgozatot írok, ezért ma tanulok. Ez a mondat egy mellérendelő összetett mondat. Ha megfigyeled, láthatod, hogy két tagmondatból áll. Holnap dolgozatot írok – ez az első tagmondat, ezért ma tanulok a második tagmondat. Ezek a tagmondatok egyenrangúak. Nem tudod az egyiket a másiknak alárendelni, mindkettő önállóan is értelmes állítást hordoz. A két tagmondat között logikai kapcsolat van. Mivel holnap dolgozatot kell írnod, ezért ma tanulsz. Ez egy logikai következtetés, amellyel többletjelentést adsz a tagmondatoknak. Ezt a kapcsolatot az ezért kötőszóval fejezted ki. Mivel a dolgozat következménye a mai tanulás, ezért ezt következtető mellérendelésnek hívják. Vagyis, amit az első részben állítottál, annak a következményét a második részben fejtetted ki. A két tagmondat között tehát ok-okozati viszony van, az első tartalmazza az okot, vagyis hogy miért tanulsz, a második az okozatot, vagyis azt, hogy tanulsz.
Térjünk vissza a kötőszavak szerepére! A mellérendelés tagmondatait kötőszavakkal kapcsolod össze. Ezek vagy egyszeresek, vagy ismétlődő, összekapcsolt kötőszavak. Miben segítenek neked a kötőszavak? Hallgasd meg a mondatot, és figyeld meg a kötőszót! Vagy pizzát eszel, vagy hamburgert. A kötőszó ebben a mondatban a vagy…vagy. Ezzel az összekapcsolt kötőszóval a mellérendelés fajtáját máris felismerheted: egy választásról van szó, hiszen a pizza és a hamburger között tudsz választani. Hallgass meg egy másik példát! Bekapcsolom a tévét, és megnézem a meccset. Ebben az esetben a második állítás csupán hozzáfűz még egy gondolatot az elsőhöz, ezért ezt a típust kapcsolatos mellérendelésnek nevezzük. A mellérendelő kötőszavakkal kifejezhetsz még ellentétes és magyarázó viszonyt is. Ebben segítenek neked a megfelelő kötőszavak. Kanadában már nem papírból készítik a pénzt, hanem műanyagból gyártják. Az első példamondatban a két állítás ellentétben áll egymással, míg a következő példában a második tagmondat az első tagmondatban kifejezett állítás magyarázatát adja: A kanadai állam azért döntött a plasztik bankjegy mellett, mert tetőzött a pénzhamisítás.
Érdemes megjegyezni, hogy vannak olyan mellérendelő összetett mondatok, melyekben nem találsz kötőszót. Hogyan állapítod meg a mellérendelés típusát? Elővettem két poharat, mindkettőbe tejet töltöttem. A mellérendelés fajtáját a tagmondatok jelentéséből tudod kikövetkeztetni, majd beillesztheted a megfelelő kötőszót. A kötőszó függvényében többféle logikai viszonyt is megállapíthatsz. Fáradt volt, nem bírta a munkát. A mondatban a tagmondatokat összekötheted az ezért kötőszóval, akkor ez egy következtető mellérendelés. Mivel a fáradtság következménye, hogy nem bírta a munkát elvégezni. Ha viszont az és kötőszót használod, akkor kapcsolatos mellérendelés lesz. Tehát éppen akkor volt fáradt, amikor a munkát kellett végezni. Ez egyidejűség, ezért van kapcsolatban a két cselekvés.
És legvégül: mi alapján különbözteted meg az alárendelő összetett mondatot a mellérendelő összetett mondattól? Először mindig meg kell állapítanod, hogy a tagmondatok között logikai vagy nyelvtani viszony van-e. Arra kell figyelned, hogy a tagmondatok önmagukban is értelmes állításokat hordoznak, vagy esetleg az egyik csak kiegészíti a másikat. Ez esetben alárendelésről van szó. Megvizsgálhatod még a mondat kötőszavait, illetve hogy a mondatban van-e névmási utalószó, vagy nincs. De a legfontosabb, hogy a kötőszavak ismerete minden esetben nagy segítség lehet a számodra.