A magyar felvilágosodás kiemelkedő alakjai

Az első lépést tették meg a magyar modernizáció útján. Elsőként az ő nevükhöz kötődik a: felvilágosodás eszméje, a nyelvújítás gondolata, a társadalmi alapú haza, és az eredeti irodalom fogalma. Ennek ellenére Bessenyei György cenzúrától sújtva, irodalmi szerepétől megfosztva remete életet élt a negyvenes éveitől. Batsányi János a kufsteini börtön után száműzötté vált. Kármán József a jakobinusok kivégzését követően tisztázatlan körülmények között halt meg. Mindössze 26 éves volt.
A magyar felvilágosodás a XVIII. század harmadik harmadában, megkésve jelentkezett. Az ország ekkor a Habsburg Birodalom része. A polgárság hiányzott, feudális viszonyok uralkodtak. A magyar feudális állapotok felszámolását csak a nemesi reformerek és a nem nemesi értelmiség támogatta. Mária Terézia és II. József felvilágosult abszolutizmusa lehetővé tette a rendi mozgalom kialakulását. Tagjai a felvilágosodás eszményeit összekapcsolták a nemzeti törekvésekkel. Mária Terézia 1760-ban hozta létre a bécsi testőrséget, ahol a magyar középnemesek fiai vállalhattak tisztséget. A fiatalok az udvarban egy fejlettebb kultúrával találkoztak. Kiemelkedő alakjuk, Bessenyei György, a korszak programadója lett. Bécsi testőrként ismerkedett meg a felvilágosodás eszméivel. 1770-ben Báróczy Sándorral és Barcsay Ábrahámmal együtt megalapították a testőrírók csoportját. A kor kedvezett az írói társaságok, irodalmi szalonok és önképző körök létrejöttének. A testőrírók felléptek a magyar elmaradottság ellen. Művelődési programjuk fókuszába a magyar nyelv és irodalom fejlesztését állították. II. József idején felgyorsultak a reformok, a cenzúra szigora enyhült, a sajtó nagyobb szerepet kapott. Megkezdődött az irodalmi élet szervezése: lapok, folyóiratok jelentek meg.
A magyar felvilágosodás kezdetének jelképes dátuma 1772. Ekkor született Bessenyei György Ágis tragédiája című műve. A tragédia a rendi nemesség és az abszolút királyi hatalom ellentétéről szól. Megjelenik benne az a felvilágosult gondolat, mely szerint az uralkodó szerződéses viszonyban áll alattvalóival. Feladatuk egymás érdekének kölcsönös szolgálata. Bessenyei elsősorban klasszicista műfajokban alkotott. Röpirataiban kulturális programját fejtette ki. A röpirat olyan publicisztikai műfaj, amely néhány oldaltól akár félszázig is terjedhet. Írója valamilyen aktuális kérdésben foglal állást. Célja mások meggyőzése.
Törekvésem legfőbb célja a közboldogság elérése. Ehhez fel kell számolni az emberi tudatlanságot a tudományok anyanyelven való terjesztésével!
Magyarság című röpiratának legfőbb követelése a magyar nyelvűség:
mit tehet róla a magyar nyelv is, ha fiai őtet sem ékesíteni, sem nagyítani, sem felemelni nem akarják.
A nyelvújítás szükséges, mert:
Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegenen sohasem.
A Jámbor Szándékként emlegetett írása 1781-ben mondta ki, hogy szükség van egy, a magyar nyelv ügyét vállaló társaságra.
Batsányi János kezdetben Bessenyei köréhez tartozott. 1788-ban Kassán társaival elindította a Magyar Museum című folyóiratot. A nem nemesi értelmiség politikáját vallotta. Elhagyta az eddig használatos nemesi haza fogalmát. A hazát társadalomhoz, nem pedig feudális előjogokhoz kötötte. Költeményei nyilvános beszédek, amelyekben a nemzet jövőjére hívja fel a figyelmet. Szerinte a költő a haza érdekében végzett tevékenysége során teljesedhet ki. A franciaországi változásokra című verse elárulja, a magyar költészet első váteszköltője megszületett. Látnokként állt nemzete élére. Ezt a pozíciót Petőfi Sándor veszi át az 1840-es években. Batsányi kufsteini elégiái már a szentimentalizmus jegyében születtek. A rab és a madár című költeményében tanúi lehetünk annak, hogy a közösségi irányultságot már a személyesség váltotta fel.
“…mivel köszönjem én neked, Hogy bús magánosságomban meglátogatsz? S hogy (amit embertől szívem hiába vár!) Vígasztalást és kedvet adsz? Ékes szavú, szép tollú, drága kis madár!”
A szentimentális irányzat legfőbb művelője Kármán József volt a magyar irodalomban. A nemzet csinosodása című értekezésében lerántja a leplet a magyarság önámításáról:
Valljunk igazat! ott megállapodtunk, ahol elkezdettük.
Kiállt az eredetiség követelménye mellett, ezért a magyar romantika előfutárának is tartjuk. Goethe Werthere nyomán Kármán József meghonosította a magyar irodalomban a szentimentális levélregényt. Fanni hagyományai címmel fiktív napló- és levélrészletekből állította össze Fanni és T-ai (té-ai) Józsi szerelmének történetét. A félárva fiatal vidéki nemeslány, Fanni beleszeret T-ai Józsiba, aki viszonozza szerelmét. Fanni apja viszont eltiltja a lányát a vagyontalan férfitól. Fanni élete értelmetlenné válik ezután, ereje napról napra fogy, majd ágynak esik és meghal.
A korszak első modernizációs szakasza II. Lipót uralkodásával lezárult. Az addig felvázolt program megvalósítása még sok munkát igényelt a második, 1795-től 1825-ig tartó időszakban. De a leghosszabb út is egyetlen lépéssel kezdődik. Ezt a lépést tette meg Bessenyei György, Batsányi János és Kármán József.