Előzetes tudás

Ismerned kell Magyarország történetét az 1950-es évektől az 1956-os forradalomig és a hidegháború legfontosabb eseményeit.

Tanulási célok

Ha ezt a tanegységet feldolgozod, megismered a Kádár-korszak gazdaságtörténetét, és betekintést kapsz az oktatás, a városiasodás menetébe.

Narráció szövege

Amikor Budapesten metrózol vagy az M7-esen mész a Balatonra, gondoltál már arra, hogy ezek is a Kádár-korszakban épültek? A Kádár-korszak 1956. november 4-étől 1989-ig, a rendszerváltásig tartott. Kádár az MSZMP vezetőjeként irányította előbb a megtorlást, majd a konszolidációt. A korszak első szakasza 1963-ig tartott. A korábbi DISZ helyett megalakult a KISZ, a Kommunista Ifjúsági Szövetség. Megszervezték az új karhatalmat, a Munkásőrséget. Újjászervezték a hadsereget, a sorkatonai szolgálat két évre csökkent. Azért, hogy az ENSZ levegye napirendjéről a „magyar kérdést”, 1963-ban részleges amnesztiát hirdettek.
A mezőgazdaságban megszüntették a beszolgáltatást. Mintagazdaságokat alakítottak ki. Ilyen volt a Bábolnai Állami Gazdaság vagy a nádudvari Vörös Csillag Tsz. Itt valósult meg először ipari méretű baromfitenyésztés. A gépesítés mellett a műtrágyázás, a növényvédelem általánossá vált. A tiszalöki és a kiskörei víztározók megépítésével nőtt az öntözhető területek nagysága. Népszerűvé vált a málna, a földieper és a ribizli, ez a szörpgyártást és a konzervipart is fellendítette. Új tejtermékek jelentek meg, például a Túró Rudi. Lehetővé vált a háztáji gazdálkodás, ami a második gazdaság alapja lett. A bauxitbányászat fellendült. A timföld többségének feldolgozását azonban Magyarország nem tudta megoldani, ezért a 2/3-át a Szovjetunióban dolgozták fel. Cserébe kész alumíniumtermékeket kaptunk. 1960-ban megkezdődött a műanyaggyártás. Az ország legnagyobb kőolaj-finomítóját, a Dunai Finomítót 1965-ben adták át. A kőolajat és földgázt a KGST tagjaként viszonylag olcsón importáltuk a Szovjetunióból. A könnyűipar ontotta magából a nem tökéletes minőségű, de nagy mennyiségű ruhát. A szocialista táborban egyedülállóan még farmergyártás is kezdődött. Az értékesítés központjai az új bevásárlóközpontok lettek, a Skála és a Sugár Áruház.
Már az 1960-es évek derekára kiderült, hogy az akkori gazdaságpolitika nem váltotta be a hozzá fűzött elvárásokat. A gazdaság fellendítésére 1968. január 1-jén bevezették a Fock Jenő, Nyers Rezső, Fehér Lajos nevével fémjelzett új gazdasági mechanizmust. A vállalatok nagyobb önállóságot kaptak. Szabadáras lett több termék, és bértömeg-gazdálkodás lépett életbe. A városlakók száma 6,4 millióra emelkedett. Ezt elsősorban a falvak várossá nyilvánításával érték el. Az igazi város kritériumainak azonban az új városok többsége nem felelt meg. Sokan nem találtak helyben munkát. 1,2 millió dolgozó ingázott az otthona és a munkahelye között. Budapest, Miskolc, Debrecen, Győr és Székesfehérvár adott munkát sok vidékinek. 300 ezren távolsági ingázók voltak, akik hét közben munkásszállón laktak, a családjukat csak hetente vagy kéthetente látták. Ez is hozzájárult az alkoholizmus erősödéséhez és a válások számának növekedéséhez.
Az 1961-es oktatási törvény a tankötelezettséget 16 évre emelte. Az iskolakörzetesítés miatt a falvak kisiskoláit felszámolták, a nagyobb települések iskoláit kibővítették. Az 1960-as években a gimnáziumokban lehetővé vált az orosz mellett a második idegen nyelv tanulása. A technikumokat visszafejlesztették, és ezek bázisán alakították ki a szakközépiskolákat, ahol az érettségi mellett szakképzettséget is szerezhetett a tanuló.
Nagyot fejlődött a fővárosi közlekedés. A Rákosi-korban félbehagyott metróépítést 1970-re befejezték. A pályahossz 20 év alatt közel hatszorosára emelkedett. A KGST-re jellemző gyártmányszakosodás miatt Magyarország személygépkocsit nem gyártott. Viszont autóbusszal, motorkerékpárral és kerékpárral mi láttuk el a tagországok piacait. Az 1965-ben útjára bocsájtott Ikarus autóbusz és a Pannónia motorkerékpár világszínvonalú, keresett termékek lettek. A gépkocsik számának növekedése a közúthálózat nagymértékű fejlesztését követelte meg. Megépültek az M7-es, M1-es, M5-ös és az M3-as autópályák első szakaszai. 1975–87 között 162 km autópálya épült. A közúton a települések 96%-a elérhetővé vált. A növekvő légi forgalom szükségessé tette a bővítést, így 1986-ra megépült Ferihegy 2-es terminálja. 1986-ban készült el a Hungaroring is, ami azóta is otthont ad a Forma–1 magyar futamainak.

Ajánlott irodalom

Dupcsik Csaba – Repárszky Ildikó – Ujvári Csaba: Befejezetlen múlt 6. – A globális válság felé 1930 – (tankönyv), Műszaki Könyvkiadó, 2003.

Rainer M. János: Magyarország története 22 – A Kádár-korszak 1956–1989, Kossuth Kiadó, Budapest, 2010, 54–63., 90–99. o.

Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században, Osiris Kiadó, Budapest, 2005, 425–456. o., 522–536. o.

Valuch Tibor: Magánélet Kádár János korában, Mindennapi Történelem sorozat, Corvina Kiadó, 2011, 6–16. o., 56–77. o.

Magyar retró, 2010, dokumentumfilm

Budapest retró I., 1998, dokumentumfilm

Budapest retró II., 2003, dokumentumfilm

Teszt 
Javasolt feldolgozási idő: 15 perc
Még nem töltöttem ki a tesztet