A nyugati világ életmódja az 1960-as, 1970-es években

Szoktál sci-fit nézni? Érdekelnek az olyan filmek, amelyben űrlények szerepelnek? Jó, ha tudod, hogy az ilyen filmek először az 1970-es évek Amerikájában készültek. A II. világháború után Nyugaton gyorsan emelkedett az életszínvonal. Általánossá váltak a szociális juttatások, csökkent a munkaidő, emelkedtek a munkabérek. Szinte mindenki meg tudta vásárolni a televíziót, a hűtőt, a telefont, az autót. Az anyagi jólét az életmódra és életstílusra is hatással volt. Megváltozott a foglalkozási szerkezet. Kialakultak a nagy bevásárlóközpontok és a gyorsétterem-láncok. A tömegessé váló reklám újabb és újabb fogyasztásra ösztönözte az embereket. Inkább vásárolj, mint takarékoskodj! A hitelkártya először 1950-ben az USA-ban jelent meg, majd a nyugat-európai országokban is. Felgyorsult a motorizáció, a személygépkocsik száma megsokszorozódott. Kialakult a fogyasztói társadalom. A javuló életszínvonalnak köszönhetően demográfiai robbanás következett be.
Az 1954-ben Elvis Presley nevével megszülető rock and roll egy új korszak nyitánya volt. A televíziók és a rádiók világsztárrá tették. 1963-ban az angol Beatles váltott ki tömeghisztériát, és új lendültet adott a beat-nemzedéknek. A hidegháború és a fogyasztói társadalom új értékrendje elsősorban a fiatalok körében kérdőjelezte meg a régi eszméket. A modern tömegkommunikációs eszközök segítségével országokon átívelő kapcsolathálózat alakulhatott ki. 1968-ban nemcsak a francia diákok lázadtak, hanem Mexikóban, Angliában, Lengyelországban, Amerikában, de még Japánban is voltak megmozdulások. Most először fejezhette ki egy új nemzedék sajátos viselkedéssel, zenével, öltözködéssel szakítását „a nagypapák korával”. A lázadó forradalmárok szimpatikusakká váltak, és általuk olyan diktatórikus személyek lettek példaképpé, akik bírálták a fogyasztói társadalmat, mint Che Guevara vagy Fidel Castro.
Az Egyesült Államokban a lázadás kiváltója a néger kérdés és a vietnami háború volt. A megjelenő hippimozgalom már a polgárjogi és békemozgalmak követeléseit hirdette. Zenekarok, énekesek fogalmazták meg ennek az új nemzedéknek a vágyait, érzéseit. A woodstocki fesztivál lett a mozgalom egyik jelképe. Milos Forman 1979-ben bemutatott, kultikussá vált filmje, a Hair adja vissza leghitelesebben ennek a korszaknak a hangulatát, életérzését. A popzene is segítette a néger kérdés oldódását. Az 1971-től szólókarrierbe kezdő Michael Jackson volt az első afroamerikai sztár, akinek számait az amerikai zenecsatornák rendszeresen sugározták. A korszak zeneiparát és működését jól mutatja be a 2006-ban készült Dreamgirls című film.
A zene mellett a másik fontos szórakozás a mozi lett. A filmiparban Hollywood vette át az irányítást. A hetvenes években a filmekben újjáéledt a westernkorszak. Aztán az űrkutatás fejlődésével középpontba kerültek a sci-fi filmek. A Csillagok háborúját 1977-ben, az Alien filmek első darabját 1979-ben mutatták be. A megjelenő elképzelt galaxisok óriási bevételt hoztak alkotóiknak. Az 1970-es évek végére megjelent a személyi számítógép, és az amerikai hadsereg már használta az internetet, amelynek polgári felhasználására csak jóval később került sor.
A látványos amerikai mozgalmak mellett, kevésbé látványos, de meghatározó változások történtek a katolikus egyházban. Az 1962–1965 között ülésező második vatikáni zsinat megújította a katolikus egyházat. A világ keresztényeinek életmódja nyitottabbá vált, megindulhatott a párbeszéd a XX. századi társadalommal. Az 1978-ban megválasztott Karol Wojtyla, pápai nevén II. János Pál a világ pápája lett. Pápasága idején számos országba ellátogatott. Magyarországon közvetlenül a rendszerváltás után, 1991-ben majd 1996-ban járt. Látogatásainak hatására erősödött a történelmi egyházak közötti ökumenizmus. A dühöngő ifjúság zenéjének megszelídítésével megjelent a fiatalok körében a gitáros egyházi ének. A szocializmus a dühöngő ifjúság lázadását dekadens folyamatnak bélyegezte, de terjedését nem tudta meggátolni. A farmer, a hosszú haj és a rock-zene a keleti tömbben is megjelent. Magyarországon a nyolcvanas évek közepén a Csillagok háborúját is lejátszották a TV-ben és képregényként is megjelent.