Előzetes tudás

Ismerned kell Magyarország történetét 1945-től 1956-ig. A Rákosi-diktatúra működését, politikusait. Az ÁVH tevékenységét és a diktatúra társadalomra gyakorolt hatásait. Nagy Imre első miniszterelnökségét, intézkedéseit.

Tanulási célok

Ha ezt a tanegységet feldolgozod, megismered az 1956-os forradalom és szabadságharc történetét a november 4-ei szovjet katonai intervencióig.

Narráció szövege

Talán ismered a Bibliából Dávid és Góliát történetét. A kis pásztorfiú, Dávid győzedelmeskedik a legyőzhetetlennek hitt óriási harcoson, Góliáton. A kis Magyarország le tudta győzni a hatalmas Szovjetuniót. A forradalom győzelmet aratott még akkor is, ha a szabadságharc elbukott. A Rákosi-diktatúra óriási nyomást gyakorolt az egész társadalomra. 1956 nyarán már a szovjet vezetők is érzékelték a magyarországi feszült helyzetet, ezért Rákosit eltávolították a vezetésből. Helyére Gerő Ernőt ültették. A Szovjetunió rendezte viszonyát Jugoszláviával. Emiatt is sikerrel járhatott Rajk Júlia kétéves küzdelme férje rehabilitálásáért. 1956. október 6-án újratemették Rajk Lászlót és kivégzett társait.
Október közepére az ellenzék vezetői az egyetemisták lettek. Október 16.-án a szegedi egyetemen megalakult a MEFESZ, a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Országos Szövetsége, melyhez csatlakoztak a budapesti, miskolci, pécsi és soproni egyetemisták is. Az egyetemisták 16 pontban fogalmazták meg követeléseiket. Szimpátiatüntetést szerveztek az 1956 júniusa óta tartó lengyel felkelések támogatására. Az akcióhoz a Petőfi Kör és több szervezet is csatlakozott. 1956. október 23-án délután 3 órakor kezdődött az egyetemisták tüntetése a Petőfi-szobornál. A Műegyetem hallgatói a Bem-szoborhoz vonultak. A budapesti munkásság is az egyetemisták mellé állt. Kezdetben lengyelbarát, Rákosi- és Gerő-ellenes jelszavak hangzottak el, később a szovjet csapatok kivonását követelték, és kivágták a zászlókból a szovjet típusú címert. A budapesti eseményekkel párhuzamosan több nagyvárosban voltak megmozdulások. Debrecenben este hatkor eldördült a forradalom első sortüze.
Budapesten sem értek véget a tüntetések, hanem a tömeg átvonult a Kossuth-térre, ahol Nagy Imre miniszterelnöki kinevezését követelték. A tüntetők a Dózsa György útra vonultak, és este fél tízkor ledöntötték a Sztálin-szobrot. A Magyar Rádióhoz tüntetők vonultak és követeléseiket akarták beolvastatni. 9 óra körül az ÁVH elkezdte lőni a rádióhoz érkező embereket. A tüntetők felvették a harcot, hajnalra a rádió az ostromlók kezére került. Eközben a pártvezetés Nagy Imrét újból kinevezte miniszterelnökké. Gyülekezési és kijárási tilalmat rendeltek el. Budapesten leállt a termelés, szünetelt a tanítás. Az utcákon 10 éves gyerekek, pesti srácok harcoltak a szovjet tankok ellen. Október 25-én reggel, a kijárási tilalom feloldása után a Kossuth-téren nagy tömeg gyűlt össze. A békés tüntetés vérfürdővé vált, a karhatalmi alakulatok tüzet nyitottak a téren összegyűltekre. A halottak száma meghaladta a kétszázat, a sebesülteké még ennél jóval több volt. Az ÁVH több vidéki városban is a tömegbe lőtt.
Október 28-án győzött a forradalom. Nagy Imre rádióbeszédében nemzeti demokratikus mozgalomnak nyilvánította az előző napok megmozdulásait, és azonnali tűzszünetet rendelt el. Bejelentette a szovjet csapatok kivonását Budapestről. Feloszlatta az ÁVH-t, többpártrendszert és további változásokat ígért. Tárgyalásokat kezdett a Varsói Szerződésből való kilépésünkről. Újjáalakult a korábban feloszlatott Független Kisgazdapárt, a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Parasztpárt. Házi őrizetéből kiszabadították Mindszenty József hercegprímást.
A nemzetközi helyzet nem segítette a magyar forradalom sikerét. A párhuzamosan zajló szuezi válság miatt az amerikai elnök, Eisenhower az USA semlegességéről szóló nyilatkozatot tett közzé. Ez lehetővé tette a szovjet katonai intervenciót. November 3-án este a Tökölre érkező Maléter Pál honvédelmi minisztert letartóztatták. 1956. november 4-én hajnalban általános szovjet támadás indult Budapest és a fontosabb katonai objektumok ellen. Nagy Imre a jugoszláv követségre menekült. Bibó István államminiszter kiáltványt fogalmazott a nemzetközi segítség reményében. Budapesten a fegyveres ellenállást a felkelő csoportok a Corvin közben, a Kilián laktanyában, a Széna téren és Csepelen még folytatták, de november 11-ére Kádár János a szovjet csapatok segítségével megtörte a fegyveres ellenállást és megkezdte a megtorlás előkészítését.

Ajánlott irodalom

Dupcsik-Repárszky-Ujvári: Befejezetlen múlt 6., Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2003.

Gyarmati György: Demokráciából a diktatúrába 1945-1956, Magyarország története 20., Kossuth Kiadó, Budapest, 2010.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc története, http://www.rev.hu/sulinet56/onli...

Magyarország története 41. rész: Az 1956-os forradalom és szabadságharc, http://www.youtube.com/watch?v=N...

Teszt 
Javasolt feldolgozási idő: 15 perc
Még nem töltöttem ki a tesztet