A Rákosi-rendszer

Elmondhatod a véleményed anélkül, hogy valaki bántana érte? Ez most így van. De nem mindig volt így. 1947-ben, Rákosi Mátyás „Sztálin legjobb tanítványa” Magyarországon is megkezdte a totális diktatúra kiépítését. Államosította a bankokat és üzemeket. Rajk László belügyminiszter felszámolta a civil szervezeteket. A fordulat éve 1948. Ekkor a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt egyesült, és megalakult a Magyar Dolgozók Pártja, amely az 1949-es választáson 96 %-os eredményt ért el. A választáson a választók már egyetlen jelölt közül „választhattak“, a távolmaradókat megbüntették. 1949-ben kikiáltották a népköztársaságot. Megalakult az Elnöki Tanács. Új, szovjet típusú alkotmány született. Az önkormányzatok helyett a tanácsrendszert vezették be. Pártállam jött létre.
Rákosi támadást indított az egyházak ellen. Mindszenty József esztergomi érseket koncepciós perbe fogták, megkínozták, bebörtönözték. Az egyházi iskolákat államosították. Számos papot börtönbe zártak, hogy ne tudjanak a fiatalokkal foglalkozni. Sokan vértanúk lettek, köztük Sándor István szalézi testvér is. Rákosi a Regnum Marianum templomot felrobbantatta, helyére Sztálin szobrát állíttatta. Az Államvédelmi Osztályt kiemelte a belügyminisztérium ellenőrzése alól, és saját irányítása alá vette Államvédelmi Hatóság néven. Az ÁVH volt a „Párt ökle”. Központjuk az Andrássy út 60. szám alatt volt. Az ÁVH megfélemlítette a társadalmat. Névtelen feljelentések alapján bárkit elfoghattak. Az előállítások leggyakrabban éjszaka történtek, nagy fekete autók jöttek az emberekért. Az ávósok becsöngettek a lakásokba, és vitték a gyanúsnak vélt áldozatot. Emiatt ezt az időszakot „csengőfrásznak” nevezzük. Volt olyan, aki egy veréssel megúszta, de olyan is akadt, akit internálótáborba, Kistarcsára vagy büntetőtáborba, Recskre vittek. A táborokban embertelen körülmények uralkodtak. A börtönőrök utasítása „Ne csak őrizd, gyűlöld!” volt.
A terror egy idő után nemcsak az osztályidegeneket pusztította, hanem a kommunista párttársakat is. Rajk László volt belügyminisztert 1949-ben koncepciós perbe fogták és kivégezték. 1951-ben Kádár Jánost is bebörtönözték. A gazdaságban is a szovjet modell valósult meg. Magyarország adottságait nem vették figyelembe. Rákosi a „vas és acél” országává kívánta tenni hazánkat. Költséges beruházásokkal próbálták meg elérni a célokat, amelyeket először 3 éves tervben, majd 5 éves tervekben fogalmaztak meg. A célok irreálisak, teljesíthetetlenek voltak. Az életkörülmények romlottak, a termelés visszaesett.
A mezőgazdaság kollektivizálását 1949-ben felgyorsították. Az 1945-ben kiosztott földek tulajdonosait erőszakkal kényszerítették a termelőszövetkezetekbe. A korábbi nagygazdák nevét kuláklistákon rögzítették, földjeiket elvették és kitelepítették őket. Pártutasításra klímaidegen növényeket, citromot, narancsot, gumipitypangot, gyapotot és rizst kezdtek termelni Magyarországon. A beszolgáltatás mindenki számára kötelező volt. Még a padlást is lesöpörték. Disznót csak engedéllyel lehetett ölni, a levágott állat jelentős részét be kellett szolgáltatni. Aki engedély nélkül vágott, az az ÁVH kezébe kerülhetett.
Mindent áthatott a személyi kultusz, a Sztálinnak és Rákosinak kijáró kötelező tisztelet. Mindenütt ki volt téve a képük. Ha nyilvános helyen megjelentek, vagy megemlítették őket, felállva kellett tapsolni. Dicsőítő énekek és versek születtek róluk, szobrokat állítottak nekik. 1953-ban meghalt Sztálin, és új korszak kezdődött a hidegháborús történelemben. Ez Magyarországra is hatott. A szovjet vezetés utasította Rákosit, ossza meg hatalmát. Rákosi „csak“ első titkár lett. Az új miniszterelnök, Nagy Imre enyhített a diktatúrán. Az ÁVH hatalmát csökkentette, megszüntette a recski haláltábort. Az erőszakos kollektivizálást leállította, a koncepciós perek elítéltjeit kiengedte a börtönökből. 1955-ben a Varsói Szerződéshez való csatlakozásunkat nem írta alá. A Szovjetunióban 1955-re felülkerekedtek a régi elvtársak, engedtek a magyar belső nyomásnak. Nagy Imrét leváltották. Rákosi köre újra a hatalom csúcsára került.