Reformáció és katolikus megújulás Magyarországon

Az országban járva-kelve láthattál hasonló épületeket. Talán épp ezeket is. Közös bennük, hogy mind egy-egy protestáns felekezet temploma. Tudtad-e, hogy a reformáció irányzatai a németországi kezdetek után alig néhány évvel nemcsak megjelentek, de egyházzá is szerveződtek Magyarországon? Vajon minek köszönhető a katolikustól eltérő irányzatok gyors elterjedése? Nézzük hát történetüket!
1517. október 31-én tette közzé tételeit Luther Márton Wittenbergben. Gondolnád-e, hogy már az 1520-as évektől ismertté váltak Magyarországon is? Az új tanok roppant gyorsan terjedtek. Első terjesztőik a külföldön, például Wittenbergben tanuló diákok és papok voltak. A lutheri tanítások kezdetben a többségében német lakosú magyar városokban voltak népszerűek, de a királyi udvarban II. Lajos felesége, Habsburg Mária és udvaroncai is szimpatizáltak velük.
Miért terjedhettek gyorsan a reformáció gondolatai? Ennek több oka is volt. Az 1526-os mohácsi vereség után a megkoronázott két király, Habsburg Ferdinánd és Szapolyai János sem akarta saját táborát gyengíteni az új nézetek üldözésével. A Hódoltság területén a törökök nem avatkoztak vallási ügyekbe. Gazdasági érdekük is ezt diktálta, hiszen a keresztények fejadót fizettek a szultáni kincstárnak.
A XVI. század közepére szinte az egész ország ismerte s nagyobb részt követte is a reformáció tanításait. De miért lehetett ilyen népszerű szinte a társadalom valamennyi rétege számára az új hit? Magyarország és Erdély városainak többségében német származású lakosság élt. Körükben a nyelvi, rokoni, kulturális kapcsolatok megannyi szála erősítette a folyamatot, melynek során Luther követői lettek. Őket nevezzük lutheránusoknak vagy evangélikusoknak. A lutheri tanítások alapján 1549-ben öt felvidéki város polgársága megfogalmazta hittételeit, ez az ötvárosi hitvallás.
A magyar világi földbirtokosok elsősorban a kálvini reformáció hívei lettek. Az új irányzat elterjedését elősegítette, hogy meghatározhatták birtokaikon a templom felekezeti hovatartozását, ezzel jobbágyaik vallását is szabályozhatták. A protestáns prédikátor papok világi közvetítéssel kapták járandóságukat. Településről településre járva hirdették az új tanításokat, magyarázták a Bibliát, hitvitákban vettek részt. Igen hamar főúri protestáns udvarok születtek: Perényi Péteré Sárospatakon, Nádasdy Tamásé Sárváron, Petrovics Péteré Temesváron.
Hogy miért volt fogékony a társadalom zömét kitevő parasztság az új tanokra? A szabad költözés lehetőségétől megfosztott jobbágyok körében az evangéliumi szabadságot hirdető prédikátorok bizalmat keltettek, s ezt az anyanyelvű istentisztelet csak fokozta.
Kálvin János tanításai az ország középső részén, a kialakuló Hódoltság mezővárosaiban és a két másik országrész peremvidékén terjedtek el. Elutasították a predesztinációt, az isteni eleve elrendelés tanát, szerintük a jó vagy rossz cselekedetek az ember szabad elhatározásának eredményei. A kálvinizmus irányzata adja a református egyházat. Központja – Méliusz Juhász Péter tevékenysége révén – Debrecen lett, a „kálvinista Róma”. Ő szervezte meg a tiszántúli református egyházkerületet, vitázott az erdélyi antitrinitáriusokkal. A református egyház megszilárdítását szolgálta vitairataival, prédikációival, imakönyvével, kátéjával, Hitvallásokat szerkesztett, lefordította a Biblia egyes könyveit.
Kik voltak az új hit első terjesztői, és milyen hatással voltak hazánk kulturális fejlődésére? Dévai Bíró Mátyás volt ferences szerzetes, aki Wittenbergben Luther előadásait hallgatta, 1531-ben már Kassán hirdette a tőle hallott elveket. Sylvester (ejtsd: szilveszter) János, aki szintén Luther tanítványa volt, Nádasdy Tamás sárvári udvarában magyarra fordította az Újtestamentumot. Az 1541-ben itt kiadott Biblia az első itthon nyomtatott magyar könyv. Sárospatakon, a Perényi-udvarban tevékenykedő Farkas András fogalmazta meg először azt, hogy a török Isten büntetéseként van jelen Magyarországon. Heltai Gáspár Kolozsvárott nemcsak prédikátor volt, de nyomdatulajdonos is. Művei a magyar nyelvű széppróza első darabjai. Károli Gáspár, a gönci prédikátor fordította le először a teljes Bibliát, s 1590-ben Rákóczi Zsigmond támogatásával jelentette meg Vizsolyban.
Nyomdák létesültek, a könyvek olcsóbbá, olvashatóvá váltak. Iskolák alakultak Debrecenben, Sárospatakon, Pápán és még az országban több helyen. A hazai tanulmányok után diákjaink külföldön képezték tovább magukat.
A reformáció folyamatából Erdély sem maradt ki. A kialakuló fejedelmi udvar János Zsigmond alatt ebben vezető szerepet játszott. A lutheránus és a kálvinista egyház tanításai mellett a reformáció harmadik irányzata, a szentháromságtagadóké is elterjedt, s egyházzá szerveződött. Ők az unitáriusok. A tordai országgyűléseken1557-ben, 1564-ben és 1568-ban kimondták a felekezetek szabad vallásgyakorlatát. Ezzel Európában eddig nem létező türelmi rendszer született. A négy felekezet egyenrangú lett. A szász városok polgársága főleg lutheránus lett, a magyarok reformátusok és unitáriusok, a székelyek katolikusok voltak. A nagyszámú román parasztság a megtűrt keleti ortodox hiten maradt. A végeredmény Erdélyben változatos képet mutatott.
A XVII. század elejére Magyarországot is elérte az egyetemes katolikus megújulási mozgalom. Szellemi vezetője az esztergomi érsek, Pázmány Péter volt. Műveivel, személyes hatásával sokakat térített vissza a katolikus egyházba, főleg főúri családokat. Politikusként képes volt az egyensúly megteremtésére: a Habsburg-dinasztia híve volt, de védte a nemesi alkotmányt és Erdéllyel is jó kapcsolatot tartott fenn. Iskolákat, nyomdákat alapított, magyar nyelvű könyveket jelentetett meg, Nagyszombaton egyetemet létesített, a mai ELTE elődjét. Támogatta a jezsuita Káldi György munkáját, aki az első katolikus bibliafordítást készítette 1626-ban. Mindezek eredménye, hogy Magyarországon a katolikusok újra többségbe kerültek, de a református felekezetek is jelentősek maradtak.