A Hunyadiak kora

Corvin Áruház, Corvin Plaza, Corvinus Egyetem, Corvin mozi. Ezek az intézmények mind egy legendás család nevét őrzik, a Hunyadi családét, akiknek címerében egy holló volt látható, amelyet latinul corvusnak hívnak. Olyan korban éltek, amikor a tehetség és a szerencse többet segített, mint az előkelő származás.
Zsigmond fiú utód nélkül halt meg. Vejét, az osztrák herceget, Habsburg Albertet a rendi országgyűlésen fogadták el királynak, ám ő két év múlva meghalt. Felesége ellopatta a Szent Koronát, az ő tábora V. (Utószülött) Lászlót, míg a magyar rendek I. Jagelló Ulászló lengyel királyt koronázták meg. Ebben a zavaros időszakban tűnt fel Hunyadi János, aki Zsigmond szolgálatában kitanulta a modern harcászatot, majd erdélyi vajdaként harcolt a törökkel. Mikor Szendrő elestével egész Szerbia az oszmánok kezére került, Ulászló király és Hunyadi 1443 őszén egy magyar–szerb–bosnyák–lengyel sereg élén hadjáratot indított Drinápoly felé. A fagyos télben, a hosszú hadjárat során Hunyadi szétverte a török sereget, bár célját, a Balkán felszabadítását nem érte el. Békét kötött a szultánnal, ennek ellenére 1444-ben a pápa biztatására keresztes hadjáratot indított. A velencei gályák, az ígéret ellenére, nem tudták megakadályozni az oszmánok átkelését. Sőt, a genovai hajósok jó pénzért át is szállították a török seregeket a Boszporuszon. Így Várnánál Hunyadinak túlerővel kellett szembenéznie, ráadásul a heves Ulászló megtámadta a janicsárokat. A király elesett és a csata is elveszett.
A kalandos hazatérés után, 1446-ban a kiskorú V. László mellé Hunyadi Jánost Magyarország kormányzójává választották. 1448-ban Rigómezőnél a szervezett janicsárok legyőzték Hunyadit. 1453-ban, amikor V. László nagykorú lett, lemondott a kormányzóságról. Konstantinápoly elestének hírére a pápa újabb keresztes háborút hirdetett. II. Mehmed szultán a déli határvédelem központi erődje, Nándorfehérvár ellen indult. Az 1456. júliusi ostrom során Hunyadi felmentő serege szétrombolta a vasláncokkal összekapcsolt hajókból álló blokádot a Dunán, majd a keresztesek élén kitört a várból, és saját tüzérségi állásaikból bombázta a török tábort. Európa hőse a csata után pestisben meghalt. Nagyobbik fiát, Lászlót a király kivégeztette. A gyermekkirály V. László 1457-es halála után a 15 éves Hunyadi Mátyást 1458-ban Budán nagybátyja, Szilágyi Mihály és a Garai–Cillei liga kiegyezésével királlyá választották és trónra ültették. A Szent Koronával 1464-ben koronázták meg.
Mátyás erős központosító tevékenységbe kezdett. Félreállította nagybátyját és visszavásárolta a koronát III. Frigyes császártól. Olyan pénzügyi szakemberekkel szerveztette át a költségvetést, mint például a zsidó vállalkozó, Ernuszt János. Eltörölte a kamara hasznát és vele a mentességeket is, helyette a füstadót vezette be. A porták helyett jobbágycsaládonként kellett adózni. Az új, 1 forintos rendkívüli hadiadó kivetésével volt, ahol 660%-os adóemelés történt. A harmincadvám helyett, új néven, koronavámot szedett. A kincstár soha nem látott bevételekhez jutott, az ország jövedelmei elérhették az évi 700-900 ezer forintot is. A francia király bevételei ennek ötszörösét, a szultáné a 2-3-szorosát tették ki. Bár a 3 milliós lakosság megegyezett a korabeli Anglia népességével, itthon a jobbágyság képtelen volt több jövedelmet termelni. Londonban százezer, Budán csak 8000 polgár élt, a lakosság 5%-át kitevő nemesség pedig, ellentétben az angollal, nem adózott.
A bevételeket Magyarországon a 20 000 fős zsoldossereg, a fekete sereg évi félmillió forintos fizetése emésztette fel. Mátyás ugyan a „kereszténység védőbástyája” ürügyén állandó pénzügyi segélyt kért a pápától, de más tervei voltak. Cseh hadjárataival megszerezte Morvaországot és Sziléziát, III. Frigyes ellen vonulva pedig Bécset is megszállta. A török ellen a védekezést választotta. 1464-ben elfoglalta a boszniai Jajcát, Kenyérmezőn pedig hadvezére, Kinizsi Pál szétverte a portyázó oszmánokat. 1471-ben egy főúri összeesküvést kellett felszámolnia, amelyet Vitéz János esztergomi érsek szervezett. Ezután inkább már a rendeket megkerülve, a kancellária segítségével kormányzott, de még modern, szakképzett és fizetett tisztviselők nélkül.