Európa létrejötte

Ugye te is lovagiasnak tartod, ha egy fiú kinyitja az ajtót egy lánynak? Azt meg természetesnek, ha buli után éjjel hazáig kíséri a lányt, védelmet nyújtva? A védelmező, lovagias és illemtudó viselkedés a középkorban, a népvándorlást követő békésebb, civilizáltabb korszakban kialakult szokás.
A IX–X. században újabb támadások érték Európa nyugati felét. Skandináviából megindultak a normannok, a mai svédek, dánok, norvégok őseinek zsákmányszerző hadjáratai. Ezek a viking harcosok kifosztották az írországi kolostorokat, Angliát, és a Szajnán felhajózva Párizst ostromolták. A vikingek Normandiában telepedtek le, majd 1066-ban meghódították Angliát is. Délen Szicíliát foglalták el, keleten a Volgán és a Donon hajózva Konstantinápolyt fenyegették. Gyorsan mozgó hajóikon, navigációs eszközeikkel eljutottak Izlandra, Grönlandra, sőt Amerikába is.
A nyugati frank királyság független hűbéri államokra esett szét, a Capeting uralkodók csak Párizst és környékét uralták. A keleti frank királyságban viszont a német szász dinasztia alatt kialakult a Német-római Császárság, uralkodója, I. Ottó Itáliát is meghódította. A frank birodalom idején kialakult páncélos lovas katonaság határozta meg az új hadviselést. A lovagok új társadalmi csoportot jelentettek, egyben vazallusként is harcoltak akár több hűbérúr oldalán is. Fegyverük a hosszú lándzsa vagy kopja volt, a csaták lovasrohamokból álltak. Lovaggá 19-21 évesen lehetett válni, addig apródként és fegyvernökként kellett szolgálni. Lovagi erény volt a nagylelkűség, az önzetlenség, a gyengék védelme, a nők tisztelete.
A földvárak és más védhető erődítmények helyett az ezredforduló után kőből épült lovagvárakba költöztek, ahol a központi tornyot kandallóval fűtötték, a falakat vastag szőnyegek borították. A vár udvarán rendezett lovagi tornákon a harcosok szerelmüket akarták bizonyítani szívük hölgyének. A XII. századtól megjelentek a lovagköltők, a trubadúrok, akik zenészekkel kísérve szerenádot adtak kedvesüknek. A lovagregények a legendás Artúr királyról vagy hihetetlen tettekről szóltak.
Amíg Nyugat-Európában már kialakult a hűbériségre épülő társadalom, Kelet-Európában csak a IX–X. században indult meg a szláv népek államalapítása. A nyugati szlávok közül először a morvák, majd a csehek hoztak létre önálló királyságot. A cseh Vencel utódai a Német-római Császárság hűbéri függésébe kerültek. A lengyelek Vitéz Boleszló uralkodása alatt visszaverték a német császárság támadásait, de később az ország kisebb részekre esett szét. A délszláv népek közül a horvátok a VII. században telepedtek le az Adriai- tenger partján és a Dráva–Száva közén. Rövid függetlenség után a XI. században Horvátország a magyar királyság része lett. A Balkánon a szerb fejedelemségek korán a Keletrómai Birodalom befolyása alá kerültek. A keleti szlávok első államai Novgorodban és Kijevben alakultak meg. Vikingek – szlávul és görögül a varégok vagy rúszok – hódítottak meg szláv törzseket, amelyekbe később beolvadtak. Nagy Vlagyimir Bizánccal vette fel a kapcsolatot, majd népével áttért a kereszténységre.
A Német-római Császárság a római egyház szertartása szerinti vallást terjesztette el a nyugati szláv területeken és a magyaroknál. Bizánc a délszlávoknál, a bolgárok között és a Kijevi Rusz területein az ortodox szertartás jegyében térített. Cirill és Metód bizánci szerzetesek a görög ábécé betűiből formálták a mai cirill betűs írások ősét.
A Balkán területe hosszú évszázadokig a Keletrómai Birodalom uralma alatt maradt. Justinianus (ejtsd: Jusztiniánusz) császár birodalomegyesítő kísérlete után a később Bizáncnak nevezett birodalom keleti és észak-afrikai tartományait az arabok foglalták el a VII. században. A Balkánra bevándorolt bolgár-török nomád népek és a szlávok keveredéséből alakult ki Bulgária. A bolgár cárok 1018-ig harcoltak Bizánccal. Az ezredfordulón Bizánc ismét nagyhatalom lett, a birodalom északon, a Dunánál a magyar királysággal lett szomszédos. Konstantinápolyban foglalták egységes rendszerbe a római jogot. A császári palota és környéke hatalmas épületekkel gyarapodott, lóversenytér, könyvtárak épültek, a várost a támadóktól pedig a szinte olthatatlan görögtűz és a védőművek védték.