Előzetes tudás

A tananyag megértéséhez rendelkezned kell alaktani, szótani, szószerkezettani és mondattani ismeretekkel és azok megfelelő használatával az írott és szóbeli szövegalkotás folyamatában.

Tanulási célok

A cél az, hogy a szószerkezet fogalmát,a szintagmák típusait, szerepüket a mondat felépítésében, mondatbeli viszonyaikat fel- és megismerd.

Narráció szövege

Próbáld meghatározni, hogy milyen részekből épül fel egy mondat! Hogy hívjuk ezeket és milyen szerepet töltenek be? A mondatbeli szerep szerint megkülönböztetjük az alanyt, állítmányt, tárgyat, határozót és a jelzőt.
Elgondolkoztál már azon milyen kapcsolatban állnak ezek egymással? A mondatok szószerkezetekből, más néven szintagmákból épülnek fel, amelyekben a szavak szorosan összetartoznak, valamilyen nyelvtani vagy logikai viszonyban állnak egymással. Nézzük, hogyan valósul meg az elmélet ebben a Kundera idézetben! „…az ember a legsötétebb reménytelenség pillanataiban is a szépség törvényei szerint komponálja az életét.” A szintagmák szorosan összetartozó egységet képeznek. Az egyik taggal rá tudunk kérdezni a másikra. Ki komponálja? Az ember. Mit komponál? Az életét. És így tovább. Ez a mondat összesen hét szintagmából áll. A szintagmát mindig alapszófajú szavak alkotják. De ebben a mondatban is találsz olyan egységeket, amiket együtt tudsz mozgatni, mint például az ember, az életét, vagy a törvényei szerint. Ezek azonban csak álszintagmák, hiszen az alapszófajú szóhoz csak egy viszonyszó társul. A szintagmák tagjait önálló mondatrészként elemezzük, az álszintagmákat viszont egységes mondatrészként, hiszen a viszonyszók – az alapszófajokkal ellentétben – nem rendelkeznek önálló mondatrészi szereppel. A tagok közötti viszony szerint megkülönböztetünk hozzárendelő, alárendelő és mellérendelő szintagmát. A hozzárendelő szintagma - más néven predikatív szószerkezet - két tagból: az alanyból és az állítmányból áll.
Az alárendelő szintagmában a tagok közötti viszony nem egyenrangú: alá- és fölérendeltségi kapcsolat van köztük, egymástól függenek. Ez azt jelenti, hogy van egy alaptag és ennek alárendelve egy bővítmény, más néven meghatározó tag. Az alaptaggal kérdezhetsz a bővítményre, amely az alaptag alanya, tárgya, határozója vagy jelzője lehet. Ha így tudsz kérdezni: minek a pillanataiban? A reménytelenség pillanataiban – akkor ebben az esetben a pillanataiban az alaptag, a reménytelenség pedig a birtokos jelzői bővítménye. A bővítmények lehetnek kötöttek vagy szabadok. Például a hisz valamiben kötött bővítmény, azaz vonzat, ami nem hagyható el az alaptag mellől. A sétál a faluban szerkezet pedig szabad bővítményt tartalmaz, mert akár el is hagyhatnád a helyhatározó szerepű faluban szót.
És végül a mellérendelő szintagma. Gondolom kitaláltad a nevéből, hogy ez egy olyan viszony, amelyben két vagy több azonos funkciójú mondatrész kapcsolatáról beszélhetünk. Ezek a szintagmák egyenrangú halmozott mondatrészek, amelynek tagjai között valamilyen logikai viszony van. A mondatban azonos szinten állnak, hasonló az alaki és szófaji viselkedésük. Ezt a viszonyt a különböző kötőszók segítségével ismerheted fel. Anna szeret vizet, kólát és szörpöt inni. Ebben a mondatban az és kötőszóval fejeztük ki a mellérendelést. A mellérendelő szintagma fajtái a kapcsolatos, a választó, az ellentétes, a következtető és a magyarázó mellérendelés.
Fontos még megemlíteni a szintagmaláncot és a szintagmabokrot. Mindkettő úgy jön létre, hogy a szintagmák a mondatokban egymáshoz kapcsolódnak és nagyobb csoportokat alkotnak. A példamondatunkban egyaránt találunk szintagmaláncot és –bokrot is. A szintagmalánc egy olyan csoport, amelyben az alaptagok és a meghatározó tagok között hierarchikus viszony van, vagyis ezt alárendelő szintagmák alkotják. A szépség törvényei szerint, illetve a legsötétebb reménytelenség pillanataiban például szintagmaláncot alkotnak, mert tagjaik egymás alárendeltjei.
Szintagmabokorról akkor beszélünk, ha egyrészt alárendelő, másrészt mellérendelő szerkezetek kapcsolódnak össze. Tehát egy alaptaghoz két vagy több különnemű bővítmény csatlakozik, amelyek a mondatban azonos szinten vannak. Ahogy azt a példamondatunkban is láthatod, a pillanataiban időhatározó és a törvényei szerint módhatározó, valamint az életét tárgy mind az állítmány alárendeltjei, egymásnak azonban mellérendeltjei, hiszen a mondat azonos szintjén helyezkednek el.
A mai nyelvészetben még mindig viták folynak az alany-állítmány kapcsolatáról. Ebben a videóban a szintagmák fajtáit ismerted meg. Fontos megjegyezned, hogy felismerésüknél a rákérdezés, a kötőszók, a tagok viszonya segíthet.

Ajánlott irodalom

Antalné Szabó Ágnes-Rátz Judit: Magyar nyelv és kommunikáció (9.-10. évfolyam), Átdolgozott kiadás, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2003.

Fráter Adrienne: Magyar nyelv a középiskolások számára 9., Harmadik változatlan kiadás, Mozaik Kiadó, Szeged, 2012.

Keszler Borbála (Szerk.): Magyar Grammatika, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2000.

Mondattan, A szintagma, http://mondattan.webs.com/5aszin...

Teszt 
Javasolt feldolgozási idő: 15 perc
Még nem töltöttem ki a tesztet
Developed by Integral Vision