A reformkori gazdaság és kultúra

„Csendes esőket és hosszú háborúkat” kívántak egymásnak a magyar nemesek a XVIII–XIX. század fordulóján. A több mint két évtizedig tartó háborúk a forradalmi, majd napóleoni Franciaországgal megnövelték a gabona iránti keresletet, s ez biztos piacot jelentett a magyar birtokos nemesség számára. A gabonakonjunktúra arra ösztönözte a birtokosokat, hogy növeljék a termelést. Ezt a majorságuk növelésével, extenzív módon, a jobbágyság rovására tették. A hagyományos jobbágyrobotot alkalmazó birtokosok a rosszabb minőségű gabonát is el tudták adni.
Mire költötték a megnövekedett bevételeket? Igényes udvarházak, kúriák épültek, a nemesség igyekezett utánozni az arisztokraták életvitelét. Csak néhányan modernizálták a gazdaságukat. Festetics György Keszthelyen mezőgazdasági iskolát alapított. Tessedik Sámuel Szarvason az evangélikus iskolában az írás, olvasás, számolás mellett gazdálkodási alapismereteket is tanított és mintagazdaságot működtetett. Egy-egy birtokon vetésforgót, bérmunkát alkalmaztak, bevezették a trágyázást. A kontinentális zárlat hatására dohánytermelés indult és megélénkült a gyapjú termelése is. Bár a rossz utak hátráltatták a kereskedelmet, az átmenő forgalom következtében ekkor indult fejlődésnek Pest.
A kultúrában a nemzeti eszme kialakulása volt a legfontosabb jelenség. A nemzeti nyelv fejlesztésére kibontakozott a Kazinczy vezette nyelvújító mozgalom. Az iskolákban már tantárgyként tanították a magyart. A hivatali nyelv magyarosítása is igényként merült fel. Széchényi Ferenc könyvtárát, érem- és ásványtani gyűjteményét a nemzetnek ajánlotta fel. Iskolák születtek: mérnököket, bányatiszteket, orvosokat képeztek. Elindult az értelmiség képzése.
A napóleoni háborúk végére a Habsburg Birodalom államadóssága olyan mértékű lett, hogy államcsőd fenyegetett. A kormányzat devalválta, azaz leértékelte a pénzt és újabb adókat kért a magyar rendi gyűléstől. A nemesség tiltakozott, mire az uralkodó berekesztette a gyűlést, és rendeleti kormányzásra tért át több mint tíz évre. A válság elhúzódott. Egyre többen ismerték fel a nemesség köréből is, hogy gazdasági, politikai reformokra van szükség.
A politikai reformokért folyó küzdelmek mellett a gazdaságban lassú, de fejlődést mutató újítások jelentkeztek. A továbbra is jellemző céhek mellett létrejöttek az első gyárak. Az ipari forradalom hatásaként szórványosan a gőzgépek is megjelentek. A mezőgazdaság terményeinek feldolgozására megszülettek az üzemek: cukorgyárak, szeszfőzdék, sörfőzdék, dohánygyárak. Vidats István pesti gyára mezőgazdasági gépeket gyártott, Ganz Ábrahám öntödéje szabadalmával világszerte keresett lett. A textiliparban a Goldberger-gyár, a Valeró-selyem volt a kezdet.
Hogyan járultak hozzá a reformkor nagyjai a gazdasági fejlődéshez? Széchenyi István egy sor vállalkozással kezdeményezője volt a fejlődésnek: gőzhajózás, vasút, az első pesti hengermalom. A Deák Ferenc vezette ellenzék az országgyűlésen fontos törvényeket vitt keresztül. Szabaddá vált a gyáralapítás, a váltótörvénnyel biztonságosabb hitelekhez lehetett jutni. A Kossuth pártfogásával létrejött Védegylet a magyar ipari árukat védte. Ebbe a mozgalomba társadalmi származástól függetlenül bárki beléphetett. Szorgalmazták a védővámok bevezetését.
A magyar kultúra egyik kiemelkedő virágkora a reformkor. Fellendült a könyvkiadás, újságkiadás. Az Athenaeum 1843-ig az irodalom mellett a reformok szócsöve volt, majd szerepét a Kossuth szerkesztette Pesti Hírlap vette át. Csak néhány a kor kiemelkedő alkotóiból: Kölcsey, Vörösmarty, Petőfi, Arany, Jókai. Hunyadi László című művével Erkel Ferenc megteremtette a nemzeti operát. Az építészetben Pollack Mihály és Hild József alkotott maradandót. A matematikában Bolyai Farkas és fia, János nyújtott újat.
A magyar nyelv ügyében törvényi előrelépés történt. 1844-től fél évszázad küzdelme után országunkban hivatalos nyelv lett a magyar. Miközben a társadalomban fokozatosan érlelődött a feudális eredetű rendszer megváltoztatásának igénye, a törvényekben ez alig jelentkezett. Nem csoda, hogy 1848-ban az európai forradalmi hullám Magyarországot is elérte.