Az ipari forradalom és következményei

Mennyi eszköz, amelyek meghatározzák mindennapjainkat! Nélkülük már el sem tudnánk képzelni az életünket! Harminc éve még azt sem tudtuk, mi az a mobiltelefon, a televíziók többsége is csak fekete-fehér képet adott. Gyorsan változik a világ, fejlődik a technika, s eredményei egy pillanat alatt természetessé válnak számunkra. Vajon mikor kezdődött ez az egyre gyorsuló folyamat? El sem hinnéd, de több száz évet kell visszamennünk az időben.
A kezdetekhez a XVIII. század közepéig, Angliába kell visszanyúlnunk. Itt teremtődtek meg azok a feltételek, amelyek a forradalmi folyamatok elindulásához és kiteljesedéséhez kellettek. Megszűntek a feudális kötöttségek, megszületett a polgári állam, a szilárd alkotmányos monarchia. Az árforradalom, a felfedezések és a gyarmatosítás következtében az ipari cikkek piaca kibővült, mérhetetlenül megnőtt a kereslet. A céhek helyét a manufaktúrák vették át. A bekerítések miatt földönfutóvá vált bérlők csak a városok tőkés műhelyeiben találhattak munkát. Kialakult a szabad verseny a gazdaságban. A legnagyobb piaca a textilcikkeknek volt, ebből az iparágból indult a robbanásszerű fejlődés.
A nagy mennyiségű gyapjú és a gyarmatokról érkező gyapot feldolgozására már nem voltak elegendők a hagyományos eszközök. Találmányok sora született, hogy felgyorsítsák a munkafolyamatokat.
A további növekedésnek, a termelés gyorsításának a gőzgép alkalmazása adott új lendületet. A gőz erejét már régóta ismerte az ember, de nem tudta hatékonyan használni. Az első gőzgépeket a mélyebb bányákban a víz kiszivattyúzására kezdték alkalmazni. Az igazi fordulatot azonban James Watt 1769-es szabadalma hozta. Az új találmány láncreakciót indított el a többi iparágban és a társadalom életében is.
Fulton alkalmazta először a gőzgépet a tengeri hajózásban. Gyorsan elterjedt, és a folyami hajózást is megkönnyítette. Anglia-szerte csatornák épültek, hogy biztosítsák az áruszállítást. Stephenson (ejtsd: sztivinszon) gőzmozdonyával megszületett a vasút. Néhány évtized múlva nemcsak Angliát, de Európa egyre nagyobb részét is behálózták a sínek. A forradalmi vívmányok ott is megjelentek, ahol még nem voltak adottak az ipari forradalom feltételei.
A vas- és szénbányászat egyre nagyobb méreteket öltött, és megszületett egy új iparág, a gépgyártás. A kézműves manufaktúrák helyét egyre inkább a gépekkel termelő gyárak vették át. Addig nem látott méretű ipari városok születtek, megindult az urbanizáció. A XIX. század elejére a fejlődés árnyoldala is jelentkezett. Átalakult a táj, egyre szembetűnőbb lett a környezetszennyezés.
A mezőgazdaság is átalakult. Itt is megjelentek a gőzgépek, trágyázni és öntözni kezdték a földeket, elterjedt a vetésforgó.
A megváltozott életkörülmények hatására a népesség növekedésnek indult. A népességfelesleg egy része a városokba költözött, tovább gerjesztve az urbanizációs folyamatot. Mások az Újvilágban kezdtek új életet.
Az ipari forradalom az emberi tevékenység minden területére kihatott, és nemcsak a XVIII–XIX. században. A folyamat napjainkban is tart.