Előzetes tudás

Ehhez a tanegységhez ismerned kell a nagy földrajzi felfedezések történetét, a Habsburgok felemelkedését, a reformáció elterjedését.

Tanulási célok

Ebből a tanegységből megismered Anglia és Hollandia felemelkedésének történetét, és megtanulod, hogyan válnak a világkereskedelem vezető hatalmaivá.

Narráció szövege

Nézd a képeket! Melyik két ország jut eszedbe róluk? Nekem Hollandia és Anglia, történetünk főszereplői. Hogy miért pont ők? Mert ők lesznek a XVI. századi Európa centruma, a gazdasági, társadalmi, szellemi fejlődés központja.
Németalföld a kor hatalmaihoz képest kicsinyke terület – és a születő Hollandia ennek is csak egy része –, azonban Európa legfejlettebb s egyben legsűrűbben lakott területe volt. (Holland, a névadó, a 17 tartomány egyike.) Társadalma eltért a korabeli feudális Európáétól, a nemesi-polgári társadalmi réteg vállalkozó szellemű, gazdag és öntudatos volt. Bár az egész terület spanyol uralom alatt állt, nem volt hajlandó behódolni. Számos kérdésben volt feszültség közöttük: önkormányzat, adózás, vallás. Mi robbantotta ki végül a lázadást? Az utóbbi. A gőgös kormányzó elutasította a szabad vallásgyakorlás kérdését, koldusnak nevezve a főúri követeket. A lázadók büszkén vállalták a koldustarisznyát mozgalmuk jelképének. De mi volt az oka a spanyol elutasításnak?
II. Fülöp Spanyolországa abszolutista királyság volt. Az államügyeket kizárólag a király és tanácsosai intézték. A király vallásos áhítattal látta el hivatalát a katolicizmus jegyében, nem tűrt ellentmondást, megkövetelte a feltétlen engedelmességet, és a hatalomgyakorlásnak ezt a formáját Németalföldön is érvényesíteni akarta.
Protestáns tömegmozgalom alakult ki, melyre a spanyol válasz a terror volt. Az új helytartó, Alba herceg szörnyű vérengzése vezetett ahhoz, hogy a vallásháború szabadságharccá változott. Az évekig elhúzódó harcokban a spanyolok csak megosztani tudták a tartományokat. A katolikus déliek behódoltak, a kálvinista északiak 7 tartománya kikiáltotta a független Hollandiát. Ez az új, immár polgári állam lett egy évszázadra a világ pénzügyi és kereskedelmi központja, így váltak a hollandok a „tenger fuvarosaivá”.
Anglia, ahogy ma ismered. De vajon mikor került a figyelem középpontjába, hogyan vált a világ vezető hatalmává? Amikor a XV. században a portugálok és a spanyolok a világ felfedezésébe kezdtek, az angolok éppen hogy kikeveredtek a rózsák háborújából, két királyi dinasztia küzdelméből, mely egy harmadik győzelmét hozta, a Tudorét (ejtsd: Tyúdor). VIII. Henrik volt az, akire ebből a családból először felfigyelt Európa. Apjától erős királyi hatalmat, szilárd külkapcsolatokat örökölt. Hat feleségével, botrányos életmódjával került be a köztudatba. Házasságai Anglia életét is átalakították. Első felesége, Katalin a spanyol király és német császár, V. Károly nagynénje volt. Két évtizednyi házasság után fiúgyermek hiányában VIII. Henrik elhidegült tőle. Válni akart, de a pápa nem engedte. Szakított hát Rómával, s önállósította egyházát. Az új anglikán egyház a királyság hatalmi eszközévé vált, mellesleg vagyona, bevételei is a kincstáré lettek. VIII. Henriknek hiába volt hat felesége, lányai mellett csak egyetlen fia született, VI. Edward. Az ő rövid uralkodása után a lányok következtek a trónon:
először Véres Mária, aki a katolicizmust akarta helyreállítani. Ez erőszakkal járt, innen a „Véres” jelző. Őt követő húga, Erzsébet alatt élte Anglia első fénykorát. Hogy miért őriznek jó emléket I. Erzsébetről az angolok? Mert a vállalkozó társadalmi csoportok érdekei és a királynő törekvései egybeestek. Nem folyt vallási üldözés, így az angol reformáció, a puritanizmus megerősödhetett. Erzsébet bekapcsolta Angliát a gyarmatosításba is. A külföld által kalóznak tartott Drake (ejtsd: Drék) másodikként hajózta körbe a Földet, zsákmánya felét pedig a kincstárnak adta. Legyőzte a rivális spanyolokat a tengeren, megszervezte a királyi haditengerészeti flottát. Anglia évszázadokra a „tengerek királynőjévé” vált. Ki gondolta volna, hogy majd a XVII. század második felében éppen azok az angol tőkések szorítják háttérbe Hollandiát, akik holland kölcsönből futtatták fel vállalkozásaikat?

Ajánlott irodalom

Száray Miklós: Történelem II.

Poór János–Nyáry Gábor: Nyugat-Európa és a gyarmatbirodalmak kialakulásának kora (1500–1800)

Teszt 
Javasolt feldolgozási idő: 15 perc
Még nem töltöttem ki a tesztet
Developed by Integral Vision