Előzetes tudás

Ismerned kell Magyarország történetét a II. világháborúban. Az 1945-1947-ig történt eseményeket, választásokat, a SZEB tevékenységét. A II. világháborút lezáró magyar békeszerződést. A Rákosi-diktatúra működését, személyeit.

Tanulási célok

Ha ezt a tanegységet megismered, képet kapsz az 1950-es évek hétköznapjairól, életkörülményeiről.

Narráció szövege

Ha manapság az Aranycsapatról hallasz, talán eszedbe jutnak az 1950-es évek, amikor a sikereiket elérték. De hogyan élt ebben az időszakban a hétköznapi ember? Rákosiék az államosításokkal és a kollektivizálásokkal a vagyonos társadalmi csoportokat a szegények szintjére süllyesztették le. A kommunista ideológia hirdette, hogy nincs munkanélküliség, ezért kellett valamilyen munkát mindenkinek találni, még akkor is, ha alulképzett vagy képzetlen volt az illető. A béreket alacsonyan tartották, nivellálták az egyes rétegek bérét. A korábbi értelmiségre az új rendszernek is szüksége volt. A reakciósokat eltávolították, például a Hortobágyra internálták őket, a megmaradtak munkáját a káderek felügyelték. A káderek zömében alacsonyan képzett, munkás-paraszt sorból kiemelt párthű személyek voltak, ezért kerülhettek vezető beosztásba.
A nők emancipációja központi kérdéssé vált. A dolgozó nő képe mindvégig kiemelt figyelmet kapott a propagandában. A korábban kifejezetten férfi munkákat nyitották meg a nők számára. Az azonban nem volt fontos, hogy a nehéz fizikai munkát végző nők többsége maradandó egészségkárosodást szenvedett. A családokban a kétkeresős modell javított ugyan az anyagi helyzeten, de a nők kettős terhelése megkeserítette a hétköznapokat. A dolgozó nők helyzetét nehezítette a hivatalos családpolitika is, amely nem morális okból, hanem a szocialista ideológia miatt tiltotta be évekre az abortuszt, emellett bevezette a gyermektelenségi adót is. Az intézkedések összefonódtak a korszak népjóléti miniszterének, Ratkó Annának a nevével, ezért hívják az ötvenes évek elején született korosztályt „Ratkó-gyerekeknek”
A lakáshelyzet rettenetes volt. 1955-ben egy szobára 2,64 személy jutott. A gazdagoktól elvették ugyan a lakásokat, de a szétvert mezőgazdaságból olyan sokan érkeztek a városokba dolgozni, hogy az állami lakásépítés Budapesten, Sztálinvárosban és más ipari városokban nem tudott lépést tartani a városi lakosság növekedésével. Sok volt a társbérlet, és az ágyrajárás is.
A társadalmi tudatot az iskolarendszer államosításával is próbálták megváltoztatni. Az alapképzés 8, a középiskolai képzés 4 év lett. Egyre több paraszt és munkás fiatalt iskoláztak be. Az esti tagozatos képzések is népszerűek lettek. A kommunista propaganda áthatotta az iskolákat. A társadalomtudományban az osztályharc és a marxista-leninista ideológia sematizálta az emberek gondolkodását. Az orosz nyelv tanulását kötelezővé tették. A pártállam a mindennapi élet része lett. Az úttörő mozgalom vagy a DISZ szervezetek programjai kötelezővé váltak. Az MHK, Munkára, harcra kész! - mozgalom lett a tömegsport szervezője. Filmekben a legnépszerűbb sportolókkal, színészekkel népszerűsítették a még így is népszerűtlen kommunista programokat. A Szabad Nép-félórákon, az 1950-es években a munkahelyeken tartott kötelező, irányított politikai vitákon és beszélgetéseken az MDP hivatalos lapja, a Szabad Nép legfontosabb híreivel és vezércikkeivel kellett egyetérteni. A propaganda eszközévé vált rádió az ötvenes évekre eljutott a falvakba is.
A régi hagyományos keresztény ünnepeket háttérbe szorították. A karácsony fenyőfaünneppé vált. Augusztus 20-án Szent István helyett a kommunista alkotmányt ünnepelték. A Szent Jobb körmenetet és egyéb egyházi ünnepeket is betiltották. Felállították az Állami Egyházügyi Hivatalt 1951-ben, amely az egyházak felügyeletét, ellenőrzését látta el. Március 15-e előkészítőjévé vált a felszabadulás ünnepének, április 4.-nek. Mindent áthatott a párt ellenőrzése. Ügynökeik mindenhol jelen voltak. Az ÁVH nyilvántartásában több mint 1 millió személy aktáját őrizték. „Aki nincs velünk, az ellenünk van!” A félelem átitatta a mindennapokat: senki sem érezhette magát biztonságban, bárki számíthatott rá, hogy letartóztatják. A sport a villámhárító szerepét töltötte be. A labdarúgás és a vízilabda volt a két legnépszerűbb csapatsportág. Ezeket is a propaganda eszközévé süllyesztették. Az aranycsapat és az 1952-ben lévő helsinki olimpia sikerei a párt vezetői szerint a szocialista rendszer diadalai voltak, azt dicsőítették.

Ajánlott irodalom

Dupcsik-Repárszky-Ujvári: Befejezetlen múlt 6., Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2003.

Gyarmati György: Demokráciából a diktatúrába 1945-1956, Magyarország története 20., Kossuth Kiadó, Budapest, 2010.

Magyarország története 1944-1953, http://www.rev.hu/sulinet45/inde...

Magyarország története 40. rész: Rákosi –diktatúra, http://www.youtube.com/watch?v=M...

Teszt 
Javasolt feldolgozási idő: 15 perc
Még nem töltöttem ki a tesztet