A gyarmati rendszer felbomlása

Ha azt hallod, hogy gyarmati elnyomás, a régebbi századok jutnak eszedbe. Fel sem merül benned, hogy a XX. században még léteztek olyan területek, ahol a civilizált angol vagy francia állam elnyomó hatalomként volt jelen. A Népszövetség Egyezségokmánya a győztes államoknak adott megbízást, hogy a vesztesek gyarmatait igazgassák, ez lett az ún. mandátumrendszer. A II. világháborúban a fasizmus elleni harcban meghatározó szerepet töltöttek be a gyarmatok és lakosságuk. A II. világháború után a kiemelkedő két szuperhatalom, a Szovjetunió és az USA már nem támogatta tovább a gyarmati rendszer fennmaradását.
Anglia kénytelen volt megengedni, hogy Indiában a gyarmat önállóságáért már régóta küzdő Nemzeti Kongresszus Párt jelöltje Dzsaváharlál Nehru alakítson kormányt. Az önállósodás folyamata azonban nem ment békésen. A vallási ellentétek polgárháborúhoz vezettek. 1947-ben India függetlenségének kikiáltásakor az ellentétek odáig fajultak, hogy vallási alapon jött létre a muzulmán Pakisztán, a buddhista Ceylon és a hindu India. Az indulatok addig fokozódtak, hogy egy elvakult hindu még Mahatma Gandhit is meggyilkolta.
Kínában az amerikaiak által támogatott Csang Kaj-sek vezette Koumintang és a szovjetek által támogatott Kínai Kommunista Párt küzdött a hatalomért. A szovjet beavatkozásnak köszönhetően a Koumintang kiszorult az országból. 1949 októberében Mao Ce-tung pedig kikiáltotta a Kínai Népköztársaságot. Koreát a két szuperhatalom közösen szállta meg. Az amerikai övezetből délen létrejött a Koreai Köztársaság, a szovjet részen pedig a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság. 1950-ben a kommunista Észak-Korea támadást indított a demokratikus Dél-Korea ellen. Az ENSZ felhatalmazásával az USA beavatkozott a harcokba. Azonban a kínai kommunisták sem maradtak tétlenek. 1953-ban kötöttek fegyverszünetet, amely ingatag, de ma is érvényben van. Észak-Koreában még ma is kommunista diktatúra van.
Franciaország nehezebben engedte el gyarmatait, mint Anglia, de 1954-ben a vietnami Dien Bien Phunál elszenvedett veresége után ki kellett vonulnia a térségből. Kambodzsa, Laosz és Vietnam függetlenné vált. Vietnam kettészakadt. Északon a kommunistabarát Vietnami Demokratikus Köztársaság, délen az amerikaiak által támogatott Vietnami Köztársaság jött létre. 1964-től megkezdődtek a harcok észak és dél között, amelybe bekapcsolódott az USA és a Szovjetunió is. Végül a veszteségek és a háborúellenes tüntetések miatt az USA elhagyta a térséget. Észak-Vietnam pedig 1975-ben elfoglalja a területet és egyesíti Vietnamot. Az 1950-es évekre az ázsiai gyarmatok zöme felszabadult. Ezeknek az országoknak a gazdasága nagy mértékben a fejlett országoktól függött. A klasszikus gyarmatosítás helyébe a neokolonializmus lépett, ami nem más, mint a függőség gazdasági és más eszközökkel való fenntartása. Nehru vezetésével 1955-ben a volt gyarmatok megtartották a bandungi értekezletet, amelynek célja a két szuperhatalom mellett egy harmadik út megtalálása volt. Ebből alakult ki az el nem kötelezettek mozgalma, de közös fellépéseik komolyabb eredményeket nem hoztak. Az egykori gyarmati világ a mai napig komoly gazdasági és társadalmi problémákkal küzd, ezért hívjuk ezt a területet harmadik világnak, vagy fejlődő országoknak. 1948-ra a Közel-Keleten is megszűnt a gyarmati rendszer. Azonban új problémaként jelentkezett az arab-izraeli konfliktus. Egyre több zsidó vándorolt be Palesztinába. Az ENSZ és a szuperhatalmak jóváhagyásával Ben Gurion izraeli miniszterelnök 1948-ban kikiáltotta az önálló zsidó államot, Izraelt. Az arabok támadást indítottak, de vereséget szenvedtek. Így Izrael több területet szerzett meg, mint korábban. A hidegháborúban az USA egyre több támogatást nyújtott Izraelnek, a Szovjetunió pedig az arab világot kezdte támogatni. Az arab-izraeli viszony a mai napig sem rendezett.
Afrika éve 1960 volt, ekkor 16 ország nyerte el függetlenségét. A Dél-Afrikai Unióban a fehér kisebbség vette át az irányítást. Az apartheid mozgalom hátrányosan megkülönböztette a feketéket. Csak 1994-ben tarthatott szabad választást a Dél-afrikai Köztársaság. Ekkor Nelson Mandela lett a miniszterelnök, aki korábbi tevékenységéért béke Nobel-díjat is kapott. Napjainkban az ENSZ még 17 gyarmatot tart nyilván, amelyek a világ területének és népességének apró töredékét teszik ki.