A görög tudomány és művészet

Manapság mindenki nyomoz, a helyszínelők egy véres hajszálból rájönnek, ki a gyilkos, logikus következtetéssel átlátják a bűntény minden lépését. Ha híreket olvasunk az interneten, ha furcsa képekkel találkozunk, nem hisszük el első látásra, hanem bizonyítékokat keresünk. Kritikus gondolkodásunkat, a modern tudomány alapjait az ókori görögök teremtették meg.
A mai Törökország nyugati partján, Milétosz városában éltek azok a görögök, akik először kérdőjelezték meg a mítoszokat és kezdték kutatni, hogy milyen erők, őselemek működtetik a világot. Választ kerestek arra, hogyan keletkezett mindaz, ami körülvesz minket, és hogy a matematika nyelvén, számokkal le lehet-e írni a természet működését. A milétoszi Thalész egyszerre volt matematikus, csillagász és filozófus, azaz bölcsességkedvelő tudós. Méréseivel előre megjósolt egy napfogyatkozást, és úgy vélte, minden egy őselemből, a vízből született. De ennél is fontosabb, hogy ő volt, aki először bizonyított egy matematikai összefüggést. A számoszi Püthagorasz és tanítványai titkos szektát hoztak létre, matematikai, zenei és csillagászati tanulmányokat folytattak. Felfedezéseik között vannak az irracionális számok is, köztük a négyzetgyök kettő, melyet úgy fejeztek ki: egy négyzet átlója összemérhetetlen annak oldalával. Püthagorasz szerint akkor látunk szépnek tárgyakat, az emberi testet, a csigaház vonalait, ha egy bizonyos matematikai arányosság mérhető a formákban. Hérakleitosz a világban lévő állandó változást kutatta. Tanítása szerint az ellentétek harca: a nappal és éjszaka, háború és béke, férfi és nő viszi előre a világot.
Később a filozófusok külön csoportja alakult ki. Ők voltak a szofisták, az előadó, utazó tanítók, akik helyes érvelést, szónoklási technikákat oktattak borsos áron. Úgy tartották, minden szabályt az ember alakított ki, ezért nincsenek állandó értékek. Szerintük mindennek mértéke az ember, így akár az emberölést is lehet helyesnek tartani. Athénban egy utcán sétálva tanító bölcs, Szókratész határozottan fellépett a szofisták ellen, szerinte a szeretet, az igazság örök érvényű. Szókratész kérdéseket tett fel, és pusztán így vezette rá tanítványait a helyes válaszokra. Platón Szókratész tanítványa volt, ő hozta létre az első tudományos kutatóintézetet, az athéni akadémiát. Elképzelése szerint minden tárgynak van egy elképzelt, ideális formája (amelyet a tárgy nevének hallatán elképzelünk). A tökéletes államot szerinte a filozófus bölcseknek, a kormányzóknak kellene vezetniük. Arisztotelész, Platón tanítványa összefoglalta a korábbi tudást. Megalkotta a mai szaktudományok (fizika, matematika, biológia, logika és csillagászat) alapműveit. Arisztotelész a demokráciában sem hitt, szerinte a csőcselék uralma nem jó, helyette egy igazságos egyeduralkodónak kell vezetnie az államot. Démokritosz azt állította, hogy a dolgok nagyon apró, oszthatatlan részecskékből, atomokból állnak. Tanítása azonban több ezer évre feledésbe merült. Hippokratész, a híres görög gyógyító nevére esküdnek a mai napig az orvosok, hogy céljuk az emberi élet megőrzése, megmentése lesz. Hippokratész a betegek tüneteiből vont le következtetéseket, és szerinte az emberi testfolyadékok (vér, epe, genny) aránytalan mennyisége okozza a betegségeket. A földrajztudományban Ptolemaiosz megteremtette a földközéppontú világképet.
Hérodotosz, a történetíró megírta a perzsa háborúk történetét, de a filozófusokkal szemben ő kételkedés nélkül elhitt és leírt minden mesét, amit utazásai során hallott. A másik történetíró, Thuküdidész már a történelmi események okait is kutatta. A görög építészet remekei voltak a színházak, templomok, stadionok, oszlopcsarnokok, melyeket szobrokkal és domborművekkel is gazdagon díszítettek. A Kr. e. V. század, a klasszikus kor szobrai élethű és érzelmeket kifejező alkotások. Az egyik legnagyobb mester az athéni Pheidiasz [ejtsd: FEIDIÁSZ] volt. Az athéni demokrácia fénykorában az Athén fölé magasodó dombon épült ki az Akropolisz, a fellegvár, benne Athéné templomával, a Parthenonnal, Nikének, a győzelem istennőjének szentélyével és egy szent helyre emelt, leányalak-szobrok által tartott épülettel. A görög tudomány és művészet évezredekre példát mutatott az európai civilizációnak.