A testnevelés és a sport rendszere

Amikor a testi nevelésről beszélünk, gyakran a testnevelésórára gondolunk, azonban a testi nevelés nem csak a testnevelésórán jelenik meg. Érdemes a sporttevékenységeket aszerint rendszerezni, hogy mi a céljuk, tárgyuk, feladatuk. A testnevelés és a sport két egymástól elkülöníthető, ugyanakkor egymással összefüggő fogalom. A testnevelés a sport egyes területeit közvetlenül alkalmazza (ilyen, amikor a testnevelésórán pl. röplabdáztok, hiszen ez egy sportág), míg a sport a testnevelés mozgásanyagát és eszközeit alkalmazza. Ha valaki például gerelyhajító szeretne lenni, és elmegy edzésre, az edzője számít arra, hogy a hajítómozdulatot már ismeri a tanuló. Azonban amíg a sportági cél a minél pontosabb technikai végrehajtás és a minél jobb eredmény elérése, addig a testnevelés célja a mozgásos feladatokon keresztüli komplex személyiségfejlesztés.
A testnevelést és a sport területeit csoportosíthatjuk. Ezek lehetnek intézményes és intézményen kívüli keretek között. Az intézményes keretek között lehet oktatási célú intézményben megjelenő testnevelésről beszélni. Ezek az óvodák, az iskolák és a felsőfokú intézmények, valamint megjelennek az egészségügyhöz tartozó intézmények, a kórházak, rehabilitációs intézmények, gyógyfürdők, szanatóriumok.
Intézményes keretek között valósul meg, de nem az oktatási intézményben, az egyesületi sport, amely döntően a versenysportot jelenti, illetve a fegyveres testületekhez kapcsolható sporttevékenység. Intézményen kívül valósul meg a „mindenki sportja”, azaz amikor valaki önként vesz részt sporttevékenységben, esetleg amatőr versenyeken indul.
Az oktatási intézményekben megvalósuló testnevelés jellemzői, hogy szakemberek, óvónők, tanítók és testnevelők tanítják. Ez bizonyos fokú garancia arra, hogy szervezett keretek között és az életkori sajátosságokat figyelembe véve tartják a testnevelésórát, vagy a testnevelés-foglalkozást. Itt a működést egyébként törvények, jogszabályok és különböző szabályzatok írják elő. Az iskolákban például a testnevelésórák számát jogszabály és a kerettanterv is előírja. Korábban ez 2-3 óra/hét volt, de ma már mindennapos testnevelés van az iskolákban, azaz heti 5 órát kell tartani.
Az oktatási intézményen kívüli színtereken valósul meg a sportegyesületi sport, melyet lehet versenyszerűen és hobbiból is űzni. Sokan, amikor edzésre gondolnak, egyúttal a versenyzés is eszükbe jut. Ma már azonban nem kizárólagosan jelenik meg a versenyzés célként. Vannak olyan egyesületek, amelyek a versenysportban érdekeltek, de egyre több olyan egyesület is van, melyben amatőrök vannak, és hobbi szinten, önmaguk miatt sportolnak.
Intézményen kívüli színtereken valósul meg a mindenki sportja. Azért ez az elnevezése, mert bárki részt tud venni benne. A mindenki sportja megvalósulhat önkéntes alapon. Ilyenkor szabad elhatározásból végez valaki sporttevékenységet, ez nem kötelező, mégis sokan csinálják. Ezek általában rekreációs célúak, azaz az egyén saját céljai jelennek meg. Ilyen lehet a testsúlycsökkentés, a kikapcsolódás, az alakformálás vagy épp a baráti társaság focimeccse is. Vannak az úgynevezett szervezett szabadidős sporttevékenységek. Ilyen esetekben egy szervezet pl. egy fitneszterem, egy wellness-szálloda vagy egy sportoktatással foglalkozó cég szervezi a sporttevékenységet.
A felsoroltakon túl részt vehetünk amatőr vagy szabadidős sportrendezvényeken, versenyeken. Ide tartozik a Balaton-átúszás, a Balaton-kerülő kerékpártúra, a Challenge day (cselendzs déj) és egyéb rendezvények. Azok a rendezvények, ahol a teljesítmény felmérése a cél, pl. Balaton-átúszás, felkészülést igényelnek. Jól meg kell fontolni, hogy részt vesz-e benne valaki. A Fittaréna, vagy a Nagy sportágválasztó azonban azt a célt szolgálja, hogy bizonyos mozgásformákat, sportágakat kipróbáljon valaki, és el tudja dönteni, hogy az a sportág megfelel-e számára.