Előzetes tudás
Tanulási célok
Narráció szövege
Ugye nem ismeretlen előtted az iskolai testnevelés, a szabadidősport és a versenysport fogalma? Mielőtt elmerülnénk a részletekben, dióhéjban vessünk egy pillantást a magyar köznevelési rendszerre. Emlékszel még arra, hogy mi volt a jeled az óvodában? Bizony, a pedagógiai munka első szakasza az óvodai nevelés. Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig tartó intézményesített nevelői folyamat. A második szakasz az alapfokú nevelés-oktatás időszaka, ez az alsó és felső tagozat. A harmadik szakasz pedig a középfokú nevelés-oktatás időszaka, általában véve a 9–12. évfolyam, de ide tartoznak a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok is. A középfokú nevelés-oktatás lezárását követően lehetőséged nyílik felsőoktatási intézményben továbbtanulni. A rövid, de szükséges kitérő után vizsgáljuk meg az iskolai testnevelés és sport jellemzőit!
Te magad is magtapasztaltad, hogy az iskolai testnevelés és sport magába foglalja mindazokat a tevékenységi formákat, amelyeket az iskolán belül és kívül, az iskolák szervezésében végeztek. Az iskolai testnevelésben és sportban kiemelten fontosak a kötelező tanórai foglalkozások, amelyeken nap mint nap részt veszel. Fontos a tanórán kívüli sportfoglalkozásokon és házibajnokságokon való részvétel lehetőségének biztosítása. Említésre méltók az iskolák közötti versenyek és a diákolimpiai versenyek is. S végül ne feledkezzünk meg a túrákról, a téli-nyári táborokról, az iskolai sportnapokról és egyéb iskolai sportrendezvényekről sem.
A testnevelés és sport legfőképp mozgásos tevékenység, így ismeretrendszerével, értékeivel és funkciójával sajátosan összetett terület. Ezáltal a testnevelés és sport tág teret biztosít a személyiséged formálásának, alakulásának. A rendszeres testnevelés és sporttevékenység révén könnyebben viseled el a stresszt, a fizikai, lelki és szellemi terhelést. A testnevelés és sport fejleszti a sikerorientáltságot, az önismeretet és az önkontrollt is. Segíti az együttműködést, a közös célokért való küzdést. Összegezve tehát megállapítható, hogy az iskolai testnevelés és sport számos olyan dologra készít fel, amely az élet más területén is hasznos számodra. A sportélet második nagy területe a szabadidősport. Vajon elgondolkoztál már azon, hogy mit is jelent számodra a szabadidő? Te hogyan és mivel töltöd? A szabadidő hasznos eltöltésének egyik formája a szabadidős sporttevékenység. A magyar lakosság az európai átlaghoz képest mozgásszegény életmódot folytat. A fizikai aktivitás hiánya, a túlfogyasztás mozgáshiányos, egészségtelen életmód kialakulásához vezethet. A szabadidősport legnagyobb jelentősége talán az életmódunk alakításában rejlik. Társadalmi és gazdasági haszonnal jár, és az egyénre is pozitív hatást gyakorol. Javítja az egészségi állapotunkat, növeli a teljesítményünket és a teljesítőképességünket, pozitívan hat a fizikai és mentális állapotunkra.
A versenysport egy merőben más terület, hol a cél a lehető legmagasabb teljesítmény elérése, a minél jobb egyéni és csapat eredmény elérése, megtartása, illetve meghaladása, mások eredményeinek túlszárnyalása. Tehát a versenysportoló személyiségének fontos eleme a teljesítménymotiváció. A versenysport feladata a kitűzött cél eléréséhez szükséges teljesítmény fokozása a megfelelő kompetenciák kialakításával. A versenysport adminisztratív módon meghatározott kategória. Szervezett, sportegyesületi, sportági szakszövetség által ellenőrzött és kidolgozott szabály- és versenyrendszer szerint űzik a sportolók. A különböző sportágaknak saját sportági szakszövetségük van, és ezeken keresztül versenyeznek egymással.
Kapcsolódó fogalmak
Ajánlott irodalom
Erdősi Zoltán: Sport és szervezetei. Csanádi Árpád Általános Iskola Középiskola és Pedagógiai Intézet, Budapest, 2008.