Mitől függ a napi energiaszükséglet?

Az energiaforgalom jelentősége elsősorban az, hogy mennyit és mit táplálkozzunk, ahhoz hogy elegendő energiánk legyen az életműködéshez, fizikai aktivitáshoz. Az ételek energiatartalmát kilojoule-ban [kilódzsúlban] vagy kilokalóriában szokták megadni. Ez tulajdonképpen a tápanyagok égéshője, amely az egy gramm tápanyag elégetésekor felszabaduló hőmennyiséget jelenti. Például 1 gramm szénhidrát vagy fehérje elégetése 4,1 kcal energiát termel, 1 gramm zsír pedig 9,3 kcal-t.
Az energiaforgalom kétféle módon határozható meg. Az egyik a direkt kalorimetria. Ekkor a termelt hő mennyiségét határozzák meg. A másik az indirekt kalorimetria, amikor az elfogyasztott oxigén mennyiségéből számolják ki az energiafogyasztást.
Az alapanyagcsere az a legkisebb energiamennyiség, ami az ember életfolyamatainak fenntartásához szükséges. Pontosabb meghatározás szerint az alapanyagcsere a 12-14 órája éhező – mivel a tápanyagok feldolgozása is energiát igényel –, semmilyen fizikai vagy szellemi tevékenységet nem végző ember energiaszükséglete szobahőmérsékleten. Az alapanyagcserét számos tényező befolyásolja, például az életkor. Gyermekkorban a növekedési, érési folyamatoknak nagy az energiaszükséglete, ezért a gyerekeknek relatíve magasabb az alapanyagcseréjük, mint egy felnőtt embernek. 25-30 éves kortól az alapanyagcsere értéke fokozatosan csökken. Az alapanyagcserét befolyásolja még az emberek neme. A férfiak értéke kb. 10%-kal magasabb, mint a nőké. Ezt többnyire a nagyobb izomtömeg okozza. Az izomsejtek ugyanis több energiát használnak, mint a zsírsejtek. Az alapanyagcsere függ a tápláltsági állapottól is. Az alultápláltaknál csökken, a túltápláltaknál nő az alapanyagcsere. A fizikai aktivitás is hatással van az alap-energiaforgalomra. A sportolók értékei magasabbak, mint a nem edző vagy edzetlen embereké, ami nagyrészt annak köszönhető, hogy nagyobb az izomszövet aránya. Egy átlagos férfi alapanyagcseréje kb. 1600-1800 kcal/nap, egy nőé pedig 1300-1400 kcal/nap, de ezek az értékek a már említett tényezők függvényében jelentősen változhatnak.
A különböző tevékenységek hatására az anyagcsere módosul. Alvás közben az energiaszükséglet mintegy 10%-kal kisebb, mint éber állapotban, szellemi munka hatására pedig kb. 5%-kal emelkedik. A legnagyobb mértékű változást a fizikai munka és a sporttevékenység eredményezi. A fizikai aktivitás intenzitásától függően gyorsul a szervezet anyagcseréje. Könnyű fizikai munkában, mint például állás, írás, számítógépezés kb. másfél-kétszeresére nő az energiafelhasználás. Közepes intenzitású tevékenység, például a járás vagy a takarítás 2-4-szeresére emeli az anyagcserét. Nehéz mezőgazdasági munkák során az energiafelhasználás a nyugalmi érték 4-8-szorosa lesz. Sporttevékenység hatására az alapanyagcsere értéke akár a 8-10-szeresére is növekedhet. Vegyünk néhány sportágat példaként. A röplabdázás kalóriaigénye például óráként 350-400 kcal, a labdarúgásé 550-700 kcal, a kajakozásé 760-800 kcal. Az intenzív úszás, ami alatt egy versenyúszó edzésprogramját értjük, akár 1400-1900 kcal-t is igényelhet egy óra alatt. Gondolj csak bele, hogy azok az élsportolók, akik naponta több edzésen is részt vesznek, mennyivel több energiát használnak el, mint a fizikai aktivitást nem végző emberek! Egy szellemi munkát végző, nem sportoló felnőtt férfi napi energiaszükséglete kb. 2500-3000 kcal. Ezzel szemben egy sportoló akár 6-7000 kilokalóriát vagy többet is eléget naponta. Michael Phelps [májkül pelpsz], többszörös olimpiai bajnok úszó napi energiaszükséglete például12 000 kcal! Fontos kihangsúlyozni, hogy a különböző táblázatokban szereplő értékek csak hozzávetőleges adatok, hiszen az energiafelhasználást az intenzitás, az életkor, a nem és a testsúly is jelentősen befolyásolja.
Az anyagcsere változásaihoz tartozik még, hogy a különböző tápanyagok feldolgozása is igényel bizonyos energiamennyiséget. Továbbá hatással van rá a környezeti hőmérséklet változása is. A környezeti hőmérséklet emelkedése és csökkenése is fokozza az energiafelhasználást.