A testedzés életkori sajátosságai

A rendszeres fizikai aktivitás minden korosztály számára kiemelt jelentőségű az egészségmegőrzés szempontjából. Nem mindegy viszont, hogy ki milyen edzésmunkát végez. A módszerek, az intenzitás, a gyakorlatok típusa nem egyformák a különböző életkori szakaszokban. Edzés szempontjából különbséget kell tenni a naptári vagy más néven kronológiai, illetve a biológiai életkor között. A naptári életkor a születési dátum szerinti számszerű életkor. Például a mai napon valaki pontosan 16 éves. A biológiai életkor a szervezet biológiai fejlettségével mérhető. Ez a két életkor nem mindig egyezik meg. Vannak úgynevezett akcelerált gyerekek, akik biológiailag fejlettebbek azonos korú társaiknál. De az is előfordulhat, hogy fejlettségük elmarad az életkorukhoz képest. Őket retardáltnak nevezzük, de gyakorlatban ezt a szót ritkábban használjuk. Nagyon fontos, hogy a terhelés szempontjából mindig a biológiai életkort kell figyelembe venni!
1-től 6 éves korig tart a kisgyermekkor. Ebben a korban a nagy mozgásigénnyel rendelkező játékokat kell előtérbe helyezni, a versenysport még nem jellemző. Igaz, vannak olyan sportágak, mint például az úszás vagy a torna, ahol az edzés jellegű foglalkozás viszonylag korán, már 5 éves kor környékén megkezdődik. Ebben a korban a gyorsaság és az állóképesség például kiválóan fejleszthető fogó játékokkal.
A következő életkori szakasz a gyermekkor, amely 6-11/14 éves korra tehető. Ez a korszak a mozgásfejlődés virágkora. Minden képesség jól fejleszthető. Jó mozgástanulási képesség jellemzi ezt a korosztályt. Nehéz mozdulatokat is könnyen sajátítanak el, nincs félelemérzetük. Rugalmas, nyújtható izomzattal és kötőszöveti rendszerrel rendelkeznek, ami előnyös az ízületi mozgékonyság kialakításában. A csontosodás viszont még nem fejeződött be, ezért tilos a súlyzós erőfejlesztés. Ez nem azt jelenti, hogy nem szabad erősíteni, hanem azt, hogy saját testsúllyal, a gimnasztika mozgásanyagával kell megoldani. Úszással, futással remekül fejleszthető az állóképesség. Tornával, küzdősporttal, labdajátékokkal a koordináció és a mozgásügyesség is javítható. Ebben a korban már megkezdődik az edzés, a versenysport jellegű foglalkoztatás, de hangsúlyozni kell a sokoldalúságot, hiszen a különböző sportágak kölcsönösen hatnak egymásra. A tornával megszerzett ízületi mozgékonyság jól jön a karatéban egy magasabb rúgás kivitelezésekor, az úszással megszerzett állóképesség pedig jól hasznosítható egy 90 perces labdarúgó-mérkőzés során.
A gyermekkort a serdülőkor követi, ami mindenkinél más életkorban kezdődik el és fejeződik be. Körülbelül 11-17 éves korra tehető. Ebben a korban a szervezet nagy változásokon megy keresztül. Megváltoznak a testarányok és megkezdődik a nemi működés, ami megnövekedett hormon- és ivarsejttermelést foglal magába. Serdülőkorban jelentős keringési alkalmazkodást vált ki az állóképességi edzés minden fajtája, illetve fokozatosan bevezethető a súlyzós erőfejlesztés is.
18 éves kor felett ifjúkorba lépnek az emberek, amikor már minden sportág nagy intenzitással űzhető. Ekkor a legjobb a szervezet terhelhetősége, de teljesítményjavulás már nehezebben érhető el. Felnőttkorban, 25 éves kor felett is szinten tartható még a teljesítmény. Minden kondicionális képesség jól edzhető, különösen az erő. A 40. életévhez közeledve megindulnak az öregedési folyamatok. A versenysportot felváltja az egészségmegőrző testmozgás. Az életkor előrehaladtával egyre csökken a mozgások intenzitása és időtartama, a futás helyett a kocogás, kirándulás lesz az új mozgásforma.