Az 1848-as forradalom Magyarországon

„Dicsőséges nagyurak, hát Hogy vagytok? Viszket-e ugy egy kicsit a Nyakatok? Uj divatu nyakravaló Készül most Számotokra... nem cifra, de Jó szoros.“
Az 1848-as év januárjától forradalmi hullám indult Európában. Itálián, Franciaországon, német államokon söpört végig. A Habsburg Birodalom határán sem állt meg. Hogyan befolyásolták az európai hírek a magyar politikai életet? Mivel vívta ki a világ figyelmét, elismerését Magyarország?
Magyarországon már az 1840-es évek közepén kiéleződtek az ellentétek az udvarhoz hű konzervatívok és a liberális reformokat akaró ellenzék között. Metternich kancellár több megye élére adminisztrátort állított, hogy a megyei ellenzéket visszaszorítsák. 1846-ban megalakult a Konzervatív Párt. Programjukban magukat fontolva haladóknak nevezték, látszatreformokat javasoltak. Az ellenzék oldalán politikai körök alakultak. Ezekből szerveződött 1847-ben Magyarország második pártja, az Ellenzéki Párt. Az Ellenzéki Nyilatkozatban a teljes polgári átalakulás programját dolgozták ki. Megjelentek a radikális irányzatok is. Képviselőik a lassú reformok helyett a gyors, radikális változtatások hívei voltak. Pesten a fiatal költő, Petőfi körül csoportosultak. Törzshelyükön, a Pilvax kávéházban több egymást átfedő csoportot alkottak: Fiatal Magyarország, Tízek Társasága. Nézeteik, műveik a Jókai szerkesztette Életképekben jelentek meg. Ilyen körülmények között került sor a rendi gyűlés megnyitására 1847 novemberében Pozsonyban.
Pozsonyban a rendi gyűlésen kiegyenlítettek voltak az erőviszonyok, az első hónapokban csupán meddő vita folyt. Az európai forradalmak jelentőségét Kossuth ismerte fel. 1848. március 3-i felirati javaslatában jobbágyfelszabadítást, közteherviselést, felelős magyar kormányt követelt. Az osztrák tartományok számára is alkotmányt kért. A forradalom nem áll meg a Birodalom határainál, s akkor már késő – érvelt. Igaza volt. Március 11-én Prágában, két nappal később Bécsben is kitört a forradalom. Az országgyűlés elfogadta a felirati javaslatot, és 15-én reggel küldöttséget menesztett Bécsbe, a tervezett törvények előszentesítésére. Mit sem tudtak arról, hogy Pesten is kitört a forradalom.
A pesti ellenzék, a Fiatal Magyarország petícióval akarta segíteni Kossuthék pozsonyi küzdelmét. Megfogalmazták a 12 pontot. Március 14-én este érkezett a bécsi forradalom híre Pestre. Petőfi, Jókai, Vasvári Pál, Irinyi József és a Pilvax-kör többi tagja az azonnali cselekvés mellett döntött. Másnap reggel az egyetemi ifjúságot maguk mellé állítva cenzúra nélkül kinyomtatták a 12 pontot és Petőfi Nemzeti dalát. Délutánra már az egész város forradalmi lázban égett. Erőszak és vér nélkül győzött a forradalom. A Helytartótanács vezetői teljesítették a tüntetők követeléseit. Este a Nemzeti Színházban ünnepi hangulatban adták elő a korábban betiltott Bánk bánt.
Az események felgyorsultak. V. Ferdinánd jóváhagyta a készülő törvényt és Batthyány Lajost kinevezte az első független magyar miniszterelnöknek. Április 11-én elfogadták, a király pedig ünnepélyesen szentesítette a polgári Magyarország alapjait lerakó új törvényt. Az ország alkotmányos királysággá alakult. Az új törvényhozás a népképviseleti országgyűlés lett, cenzusos választójog alapján. Felszámolták a kiváltságokat, felszabadították a jobbágyságot, rögzítették a szabadságjogokat. Kimondták Magyarország és Erdély egyesülését: az Uniót.