Köztársaság születése az Újvilágban

Július 4. a függetlenség napja. Ki ne hallott volna róla? Amerikai filmekből vagy évente aktuálisan a híradásokból lehet ismerős. Mi is történt ekkor? Miért ezen a napon kiáltották ki a függetlenséget Amerikában? Hogyan rendezkedett be az új, önálló állam? A továbbiakban ezekre a kérdésekre keressük a választ.
A XVII. század elejétől a XVIII. század első harmadáig az észak-amerikai kontinensen 13 angol gyarmat jött létre. Az Óvilágból érkező telepesek az indián őslakosoktól meghódított területeken rendezkedtek be. Az egyes gyarmatok vallási, természeti, gazdasági szempontból tarka képet mutattak. Az északi gyarmatok telepesei Angliából menekült puritánok voltak, akik kisebb közösségekben, farmokon gazdálkodtak. Délre főként anglikán vallásúak költöztek, hatalmas ültetvényeken dohányt, cukornádat termesztettek. Földjeiken rabszolgák dolgoztak. A középső gyarmatok lakosságát tarka vallási kép jellemezte. Itt városias életforma alakult ki. A közös, hogy mindegyik gyarmaton kormányzó képviselte az angol uralkodót, de saját önkormányzatuk volt. Mégis mi vezetett a gyarmatok felkeléséhez az anyaország ellen?
Anglia a XVIII. század folyamán győztes háborúkat vívott a spanyolokkal, franciákkal, ezzel biztosítva vezető szerepét a tengereken, illetve Észak-Amerikában. Ezután hozzálátott, hogy megszervezze birodalmát. Számos törvénnyel korlátozták a gyarmatok szabad fejlődését. Csak Angliával kereskedhettek, adókat és vámokat vetettek ki rájuk. Ez váltotta ki az első tiltakozásokat. Több gyarmat képviselői közösen mondták ki: Nincs adózás képviselet nélkül! Bojkottot hirdettek az angol árukra. 1773 decemberében a bostoni kikötőben néhány elszánt telepes a teavám elleni tiltakozásként a tengerbe szórta a hajók rakományát. Az angol király kemény kézzel akart rendet teremteni.
A megtorlás egységbe forrasztotta a gyarmatokat, a szembenállás 1775-ben háborúba torkollott.
„A kocka el van vetve, a gyarmatok vagy behódolnak, vagy győzedelmeskednek.”
III. György angol király kijelentése döntő hatással volt a gyarmatok Kontinentális Kongresszusának résztvevőire. Philadelphiában a képviselők megbízásából Thomas Jefferson (ejtsd: tomasz dzsefe(r)szn) megfogalmazta a Függetlenségi Nyilatkozatot. A dokumentum elfogadásának napja, 1776. július 4-e lett az Egyesült Államok születésnapja. Az amerikai seregek élére a gyarmati háborúkban tapasztalatokat szerzett George Washingtont állították.
Washington megszervezte hadseregét és blokád alá vette a kikötőket. Elvágta az angol csapatokat az utánpótlástól. Az első jelentős győzelem után a függetlenségért vívott harchoz csatlakoztak a franciák, később a spanyolok és a hollandok is. Bár az angolok kezdetben fölényben voltak, az indiánháborúk taktikáját alkalmazó Washington felőrölte erejüket. A túlerővel szembeni nyílt összecsapást kerülte, inkább lesből, rajtaütéssel támadott. 1781-ben az utolsó brit expedíciós sereg is megadta magát Yorktownnál (ejtsd: jorktaunnál). Nagy-Britannia 1783-ban Versailles-ban (ejtsd: verszájban) elismerte az Egyesült Államok függetlenségét.
S hogyan tovább? Hamar kiderült, hogy az önállósult államoknak a fejlődéshez központi kormányzatra van szükségük. 1787-ben alkotmányozó kongresszust hívtak össze Philadelphiába. Az „alapító atyák” a felvilágosodás szellemében fogalmazták meg az alaptörvényt. Két év múlva, Washington elnökké választásával lépett életbe a világ első írott alkotmánya. Ebben biztosították az emberek természetjogait, rögzítették a népfelség elvét és a hatalmi ágak szétválasztását, elkülönítették az államot és az egyházat. Biztosították az egyes tagállamok belső önkormányzatát, törvényeit. Mindezekkel mintát adtak a későbbi alkotmányok elkészítéséhez.