A határon túli magyar nyelvhasználat

A „nagy nyelvek” kapcsán az olyanokra, mint a magyar, azt mondják, hogy „kis nyelv”. Hányan is beszélnek magyarul, vajon mi a valós pozíciója nyelvünknek?
Magyarul nem csak Magyarországon beszélnek: a csaknem 10 millió hazai beszélő mellett 3-4 millióan vannak a határainkon túl is, elsősorban a szomszédos országokban. Ők ott kisebbségiek, nemzetiségek, hiszen anyanyelvük eltér a többség és egyben az állam nyelvétől. Sőt, identitásukban is magyarnak, a magyar nemzethez tartozónak mondhatják magukat. Állam és nemzet nem ugyanaz: előbbi egy területi és jogi egység, utóbbi kulturális közösség. A kisebbségi léthez a mai európai felfogásban nem járulhat jog- és szabadságkorlátozás.
A Kárpát-medencében élő magyar kisebbségek döntő többségükben kétnyelvűek, tehát két nyelvet használnak a mindennapokban. A magyart többnyire otthon, a családban, míg a többségi nyelvet hivatalos helyeken választják.
A számok kicsit csalósak, mert népszámlálásokat csak néhány évente tartanak, és többféle összefüggés lehetséges anyanyelv, nyelvhasználat és nemzetiség között. Egyes számok évtizedekig élnek a fejekben, de már nem felelnek meg a valóságnak. A „tizenötmillió magyar” mára inkább tizenhárommillió. Az amerikai magyarok számában nagy a bizonytalanság, mert ott a népszámlálás a származást kérdezi, nem a nyelvet. A „tízmilliós” Magyarország még igaz, a magukat magyaroknak vallók bő másfél millióval kevesebben vannak, a többiek nemzetiségiek vagy bevándorlók. A nemzetiségek legfőbb ismérve a nyelv, a nálunk élő nemzetiségek egyik nyelve a magyar, ezt beszámítva a magyarul beszélőkbe már megkapjuk a közel tízmilliót.
A magyar nyelv tere és beszélőinek száma fogy. Itt a legnagyobb létszámú magyar kisebbség, a romániai magyarok számának alakulását láthatod, de a folyamat a többi országban is hasonló. A magukat magyarnak vallók száma csökken, abszolút létszámban is, és a népesség arányát tekintve is. Az iskoláztatás és a hivatalos ügyekben boldogulás többnyire az államnyelvnek biztosít előnyt. Amikor egy határon túli magyar fiatal egy a magyart nem beszélővel házasodik, gyermekeik magyarul tudásának esélye is, szintje is csökken. Ez a folyamat a szomszédos országokban lassabban zajlik, mert a környezetben is sok magyarul beszélő él. Távolabb, például az amerikai magyaroknál három generáción belül bekövetkezik a nyelvcsere.
Romániában és Szlovákiában a magyar fiatalok magyar nyelvű általános és középiskolai oktatása helytől függően biztosított. Előfordul, hogy egy bizonyos szakmát vagy tagozatot nem lehet elérni magyar iskolákban. Egyes szülők úgy gondolkodnak, a későbbi továbbtanulási lehetőséget segíti, ha gyermekük az állami nyelvet jobban beszéli. Azt is sokan gondolják, a nem magyar iskolák színvonalasabbak. A gyakorlat ezeket a félelmeket nem igazolja, ráadásul egy kétnyelvű tanuló komoly előnyökre is szert tehet. Ennek ellenére a magyar nyelvű iskoláztatás mellett kampányolniuk kell a magyar szervezeteknek. A felsőoktatás világa más, hiszen számos szak nincs az ottani magyar egyetemeken, de ezek fokozatosan fejlődnek.
A nyelv egy közösség megmaradásának eszköze is, ezért társadalmi és politikai ügy. A nyelvi tervezés tudatos beavatkozás egy nyelv életébe. Ez jelentheti a nyelv anyagát, mint a nyelvújítás idején, a nyelv használati körének szabályozását, valamint az iskolai oktatás helyzetét. A nyelvpolitika a nyelvi tervezés háttere, a nyelvek helyzetéről való gondolkodás. Célja lehet az egyik országban a többnyelvűség megőrzése, a másikban egy nyelv vagy változat hivatalossá tétele, a harmadikban pedig a kisebbségi nyelvek elnyomása. E szándékokat nyelvtörvényekben és oktatási törvényekben teszik hivatalossá. A magyart is érintő nyelvpolitikai döntésekre gyakran láthatunk példát a szomszédos országokban.
A határon túli magyar kisebbségek oktatását, kultúráját Magyarország pénzbeli támogatással segíti, illetve a kisebbségi jogok érvényesüléséért kiáll a megfelelő fórumokon.
Tizenhárommillió beszélőjével a magyar nem számít kis nyelvnek, hatezer nyelv közül a hatvanadik helyen áll. Így legfeljebb a „nagy nyelvek” között számít kisebbnek. Ez persze nem verseny, mindenesetre a magyar nyelv eltűnésétől való félelem alaptalan.