Előzetes tudás

Ehhez a tanegységhez ismerned kell a nyelvi jelekről tanultakat.

Tanulási célok

Ebből a tanegységből megismerheted a szavak hangalakja és jelentése közötti összefüggéseket.

Narráció szövege

A nyelvi kifejezés sohasem nélkülözheti a nyelvi leleményt, például egy szép leírást, egy sommás megjegyzést, a nyelvi játékot vagy a nyelvi humort. A beszélők építhetnek arra, hogy a szavaknak érdekes hangzás- és jelentésviszonyai vannak. A példában épp egy azonos alakú szó a humor forrása.
A szó is jel, nyelvi jel, ezért van egy jelteste, vagyis hangalakja, ami jelentéseket idéz fel a tudatunkban. A szó jelentése több jelentéselemből épül fel, ezeket látjuk, amikor egy szó meghatározását adjuk. Például a tégla: 1.) vörös színű 2.) téglalap alakú 3.) lyukacsos 4.) építőanyag. A „téglavörös” szó jelentésébe a tégla szó csak az első jelentéselemet viszi magával.
A hangalak és jelentés kapcsolatát az határozza meg, hogy melyikből mennyi van, és milyen közöttük a viszony. Léteznek: hangutánzó, hangulatfestő, egyjelentésű, többjelentésű, azonos alakú, rokon értelmű, hasonló alakú és ellentétes jelentésű szavak.
A hangutánzó szavaknál a hangsor a valóságot, a természetet utánozza. Vannak köztük állati és emberi hangok, alapvető hangjelenségek, gépek zaja. Nem véletlen, hogy ezek több nyelvben is hasonlóan hangzanak.
A hangulatfestő szavak hangzása érzékelteti a jelentést. A cammog, ballag szavak hangulatából érezni a lassú, vontatott mozgást.
Az egyjelentésű szavak azok, ahol egy hangalaknak csak egyetlen jelentése lehet. Ezek ritkák, elsősorban összetett szavak. A szóösszetétel végeredményben pontosítás, figyeld meg ezt a sort: ház – ez még többjelentésű, hiszen lehet épület is, illetve egy készülék külső borítása; viszont: kőház, készülékház – az összetétel pontosította a jelentést. Néha a szövegkörnyezet segít: A „Vettem egy új házat a számítógéphez.” mondat csak keveseknek fogja azt jelenteni, hogy lakóházat vettem a számítógéphez. Számos egyjelentésű szó, illetve a hangutánzó és a hangulatfestő szavak jelentése motivált.
A példavicc egy többjelentésű szóra épül. A szavak nagyobb része többjelentésű, mert egy hangalakhoz több jelentés társul. Ezek valamiképp össze is függenek, egyeseknél a forma, másoknál a használat alapján. Például valaha madártollal írtak, és ez a szó megmaradt a golyóstollra is. A többjelentésű szavak jelentései együtt jelentésszerkezetet alkotnak. .
Az azonos alakú szavak, vagyis homonimák hangalakjához úgy tartozik több jelentés, hogy utóbbiaknak semmi közük egymáshoz, az azonosság véletlen: Mivel gyakran eltér e szavak szófaja, más helyzetben tűnnek fel, nem zavarják folyton egymást a különálló jelentések.
A rokon értelmű szavak vagy szinonimák esetében egy jelentés több hangalakhoz is társul. A jelentések között is lehetnek fokozati vagy használati különbségek. A rokon értelmű alakok között többszavas kifejezések is lehetnek, pl. a „becsap”, „lóvá tesz”. A szinonimák elvileg felcserélhetőek egymással, például: „Nagyszerű film” vagy „Remek film”. A gyakorlatban a felcserélés nem mindig lehetséges. Az egyes szóalakoknak van egy jellemző használati köre, környezete, gyakorisága. Például a „feltárja érzéseit” helyett furcsa lenne a „felnyitja érzéseit”. A rokon értelmű szavak használata nélkülözhetetlen a stílusos beszédhez.
A hasonló alakú szavaknál csak kis különbség van a hangalakok között: Lehetnek: alakváltozatok: fel-föl, seper-söpör, szóhasadás és jelentésmegoszlás eredménye: cseléd-család, csekély-sekély, azonos szóelemeket tartalmazó szavak: helység-helyiség, fáradság-fáradtság, véletlen hasonlóság: két-hét, tanulság-tanúság.
Nézzük ezt az ábrát: a bútorok halmazába beletartozik a szekrény, a szék, az asztal, a polc és a többi. Ezek egy jelentésmezőbe tartoznak. A jelentésmező egy tágabb rokonértelműség, az azonos használati területű – vagy mondjuk úgy: témájú – szavak tartoznak bele.
A szépirodalom persze folyton épít a nyelvi leleményre. Ady Endre A föl-földobott kő című verséből vett rész értelmezésébe az „üt” mindkét jelentése belejátszik: a hasonlóság és a pofon együtt. Az iskolai tanulmányok során kiderül az is, a rengeteg szó és jelentés miatt olyan vastagok a szótárak. Aztán gyakran kell magunkat más szavakkal kifejezni, és még a saját nyelvünkhöz is szótárt kell használnunk.

Ajánlott irodalom

Kiss Gábor (főszerk.): Magyar szókincstár – Rokon értelmű szavak, szólások és ellentétek szótára, Tinta Könyvkiadó, Bp., 2005.

Gerencsér Ferenc (szerk.): Magyar szinonima szótár diákoknak, Puedlo Kiadó, Debrecen, 2007.

Teszt 
Javasolt feldolgozási idő: 15 perc
Még nem töltöttem ki a tesztet
Developed by Integral Vision