Radnóti Miklós lírája

Mostanában sokan vezetnek naplót vagy valódi, vagy virtuális formában. Radnóti is írt naplót, és voltak különféle jegyzetfüzetei is. A Magyar Tudományos Akadémia a költő születésének 100. évfordulójára készített egy Radnóti-kiállítást, amelynek van egy virtuális változata is. A kiállítás alkalmából összegyűjtötték és rendezték Radnóti Miklós személyes tárgyait, jegyzeteit, fényképeit. Radnóti 1909-ben született és 1944-ben halt meg. Zsidó származása miatt háromszor hívták be munkaszolgálatra, a harmadikból nem tért haza. 22 társával együtt agyonlőtték. A holttestének megtalálásakor a Radnótinál lévő személyes tárgyakat mutatja be ez a kép. A megtalált dolgok közt volt egy kis „kockás” notesz, melybe a költő az utolsó verseit írta. Döbbenetes, de a 20 hónapig a föld alatt lévő füzet tartalma teljesen olvashatóan megmaradt... Ez a Bori notesz.
A következőkben vegyük szemügyre Radnóti Miklós alkotói korszakainak és köteteinek jellemzőit! Első verskötete a Pogány köszöntő, következő az Újmódi pásztorok éneke. Ezekben egyszerre és egymást váltva jelenik meg az idilli és az elégikus hangvétel. A költő szomorúságát az elégiákban fejezte ki, a természet és a szerelem bukolikus idilljében keresett otthont és vigaszt. A Lábadozó szél című kötetben az idill mellett már a lázadás hangjai is megszólalnak. Az Újhold című verskötet már a halálsejtelem érzéséről, a világ fenyegető megváltozásáról hoz hírt. Pedig még csak 1935-öt írunk. A szorongást a szerelem érzésével próbálja oldani. ’36-ban megjelenik a Járkálj csak halálraítélt című kötete, melyben a legmeghatározóbb motívum a halálközelség érzete. A Meredek út című kötet alkotásaiban a rossz iszonyata már mindenütt jelen van. A béke is, a természet is nyugtalan. A költő a klasszikus hagyományokhoz, a letisztult költői formákhoz tér vissza. Utolsó, posztumusz kötete, a Tajtékos ég csak 1946-ban jelent meg. Ez tartalmazza a lágerekben írt verseit is, melyekből az embertelen világ borzalmai, a halállal való szembenézés és az embernek maradás erkölcsi követelménye tükröződik. A legborzalmasabb körülmények között Radnóti számára a szerelem, a szeretet jelentette az egyetlen kapaszkodót.
Első köteteiben, a ’30-as évek első felében jelentkező költeményeiben az újklasszicizmus és az avantgárd irányzatok hatása figyelhető meg. Radnóti verseire jellemző, hogy egyszerre van jelen az idill és a tragikum. Az idillt sokszor a versek felépítése, szerkezete, formája tükrözi, de tartalmilag mégis a tragikus emberi lét jelenik meg bennük. A világháború, az alapvető emberi értékek felbomlása, az élet megtörése fegyelmezett klasszikus versformában ölt testet.
Most nézzünk meg néhány versrészletet! A Járkálj csak halálraítélt című versében Radnóti költői hitvallását és emberi magatartáseszményét fogalmazza meg a válságos, embertelen időkben:
„Ó, költő, tisztán élj te most, mint a széljárta havasok lakói és oly bűntelen, mint jámbor, régi képeken pöttömnyi gyermek Jézusok. S oly keményen is, mint a sok sebtől vérző, nagy farkasok.”
A Levél a hitveshez című versében a halál torkából, a munkatábor embertelen közegéből ír feleségéhez. Gyarmati Fannival való házassága egyetlen fényként világított a költő számára.
„A mélyben néma, hallgató világok, üvölt a csönd fülemben s felkiáltok, de nem felelhet senki rá a távol, a háborúba ájult Szerbiából s te messze vagy. […] „
Az Erőltetett menet című verse képi formában is tükrözi tartalmát: a végkimerülésig hajtott rabok kínkeserves menetelését a kanyargó úton. A versben megjelennek idilli képek is, amelyek valamennyire enyhítik a kínnal, fájdalommal teli valóságot: talán csoda történik, talán túl lehet élni ezt is.
„Ó, hogyha hinni tudnám:      nemcsak szivemben hordom mindazt, mit érdemes még,      s van visszatérni otthon; ha volna még! s mint egykor      a régi hűs verandán a béke méhe zöngne,      míg hűl a szilvalekvár, s nyárvégi csönd napozna      az álmos kerteken, a lomb között gyümölcsök      ringnának meztelen, és Fanni várna szőkén      a rőt sövény előtt, s árnyékot írna lassan      a lassú délelőtt, - de hisz lehet talán még!      a hold ma oly kerek! Ne menj tovább, barátom,      kiálts rám! s fölkelek!”
A Razglednicák Radnóti utolsó versfüzére. Maga a szerb szó képeslapokat jelent. A Razglednicák világa komor és tragikus. A költő utolsó napjainak emlékét, utolsó gondolatait, a halállal való végső szembenézést örökítik meg.
Mellézuhantam, átfordult a teste s feszes volt már, mint húr, ha pattan. Tarkólövés. - Így végzed hát te is, - súgtam magamnak, - csak feküdj nyugodtan. Halált virágzik most a türelem. - Der springt noch auf, - hangzott fölöttem. Sárral kevert vér száradt fülemen.
Radnótit 10 nappal e vers születése után gyilkolták meg. A Bori noteszből előkerült néhány soros versek is azt bizonyítják, hogy költőjük számára a halál torkában is fontos volt a költészet formai tisztasága és az emberi lét méltósága.