Előzetes tudás
Tanulási célok
Narráció szövege
A számelméletet a matematika királynőjének is nevezik, annyi érdekes kérdést vet fel. Rengeteg tudós törte és töri a fejét a felmerülő problémákon.
Csoportosíthatjuk a természetes számokat az osztók száma szerint. Azokat a számokat nevezzük prímszámoknak, melyeknek pontosan két pozitív osztójuk van. Mondjuk őket törzsszámnak is.
Azokat a természetes számokat, amelyeknek kettőnél több osztójuk van, összetett számoknak nevezzük.
Figyelj! A nulla és az egy nem prímszám és nem is összetett szám.
A következő halmazábrában jelöltük a természetes számokat 20-ig, a megfelelő helyre írva őket.
Egyetlen páros prímszám van, a 2.
Euklidész nevéhez fűződik annak bizonyítása, hogy végtelen sok prímszám létezik. Az eddig megtalált legnagyobb prím 17 millió számjegyből áll.
A prímszámok keresésére számítógépes programok állnak rendelkezésre, de kisebb számokról az eratoszthenészi szita segítségével te is eldöntheted, hogy prímszámok-e. A görög tudós algoritmusával nem túl nagy számhalmazból kiválogathatjuk a prímszámokat, a többszöröseiket sorban lehúzva.
Az ikerprímek olyan számpárok, melyek különbsége kettő. Euklidész nevéhez fűződik az a sejtés, hogy végtelen ilyen ikerpár létezik, de bizonyítása máig nincs.
A prímszámok szabálytalanul fordulnak elő a számok sorozatában, köztük tetszőlegesen sok összetett szám lehet.
Bontsuk fel a 225-öt prímszámok szorzatára. Célszerű a legkisebb prímszámmal kezdeni a felbontást, bár a sorrendtől eltekintve ez a felbontás mindig egyértelmű.
Most már felírhatjuk prímszámok szorzataként.
Ebből a képletből megtudhatod azt is, hány osztója van a 225-nek. Egyszerűen megjegyezheted, csak a kitevőkhöz adj mindig egyet, és ezeket a számokat szorozd össze! A 225 osztóinak száma kilenc.
Az osztókat 3⋅3, vagyis összesen 9-féleképpen választhatod ki.
Vegyünk egy másik számot, a 360-at. Bontsuk fel prímtényezők szorzatára, és írjuk fel szorzat alakban az eredményt!
Az osztókat most 4⋅3⋅2, vagyis 24-féleképpen választhatod ki.
A 360-nak tehát 24 osztója van.
Vegyük ennek a két számnak az osztóit, és keressük meg a közös osztókat! A közös osztók közül mindig van legnagyobb, ez most a 45.
Két vagy több természetes szám legnagyobb közös osztóját megkapjuk, ha a közös osztók közül kiválasztjuk a legnagyobbat. A legnagyobb közös osztót kerek zárójellel jelöljük.
Ha két szám legnagyobb közös osztója az 1, akkor a számokat relatív prímeknek nevezzük.
A legnagyobb közös osztót kiszámolhatod a prímtényezős felbontásból is. A közös prímtényezőket szorozd össze a legkisebb hatványon! Az előbbi két szám közös prímtényezői a 3 és 5, legkisebb hatványai 32⋅51 (ejtsd: három a másodikon és öt az elsőn).
Vizsgáljuk ennek a két számnak a közös többszöröseit, közülük keressük a legkisebbet! A két számnak végtelen számú közös többszöröse van.
Ez az eljárás nagyon hosszadalmas lenne. Sokkal egyszerűbb, ha az összes előforduló prímtényezőt kiválasztjuk és összeszorozzuk azokat az előforduló legnagyobb hatványon.
Példánkban tehát 23⋅32⋅52 ejtsd: kettő a harmadikonszor három a másodikonszor öt a másodikon). Így megkapjuk a számok legkisebb közös többszörösét. A legkisebb közös többszöröst szögletes zárójellel jelöljük.
Figyeld meg, ha a két szám legnagyobb közös osztóját és a legkisebb közös többszörösét összeszorzod, a két szám szorzatát kapod!
A most megismert fogalmakat a mindennapi életben is használhatod. Anna, Bea és Csilla vásárolni mennek. Hazafelé a buszpályaudvarról mindenki másik busszal indulna, de csak arra emlékeznek, hogy reggel hat órakor egyszerre indulhatnának el a pályaudvarról. Annának az is eszébe jutott, hogy az ő busza 20 percenként, Beáé félóránként, Csilláé 45 percenként indul egész nap. Melyek azok az időpontok a nap során, amikor egyszerre indulhatnának haza?
Mit keresünk? Reggel hat óra után melyik az a következő időpont, amikor egyszerre indulnak a buszok? Ezt a három szám legkisebb közös többszöröse mutatja meg. Prímtényezőkre bontjuk a számokat. A legkisebb közös többszörösük 180, tehát háromóránként indulnak egyszerre a buszok. Hat után reggel kilenckor, de ha ez még korai, indulhatnak haza tizenkettőkor vagy háromkor is.
A legnagyobb közös osztót a törtek egyszerűsítésénél használhatjuk. Ehhez mindkét számot prímtényezőkre bontjuk, és felírjuk őket hatványalakban. A legnagyobb közös osztójuk a 20, ez a legnagyobb szám, amellyel lehet egyszerűsíteni. A törtnek a 7441 a legegyszerűbb alakja.
Kapcsolódó fogalmak
Ajánlott irodalom
Sokszínű matematika 9, Mozaik Kiadó, 65–70. oldal
Euklidész: Elemek (www.mek.oszk.hu)
Itt gyakorolhatod az LNKO és az LKKT kiszámolását: