A nyelv mint jelrendszer

Gondolkodtál-e már azon, miként lehetséges, hogy néha az azonos nyelvet beszélők sem értik egymást? Mi lehet a félreértések oka?
Mit sasolsz öreg? Nem tetszik a burám?
Tessék, kérem? Hogyan? Nem értem, mit mond!
A válasz egyszerű. A félreértés oka a nyelv és a beszéd közötti különbségből fakad. Hiába beszélitek ugyanazt a nyelvet, mégsem értitek meg egymást, mivel más elemeket válogatsz a nyelvi eszközrendszerből és másképpen alkalmazod őket. A beszéd és a nyelv egymástól elválaszthatatlan. A nyelv a legegyetemesebb jelrendszer , minden ember használja. Kollektív , társadalmi jelenség, egy közös eszközrendszer , amelyben különböző nyelvi jelek és azok használati szabályai vannak. A beszéd ennek a nyelvi eszközrendszernek az egyéni és aktuális alkalmazása, a nyelv működtetése. Azaz tevékenység.
Szia, mi volt ma az iskolában?
Szia, semmi különös. Sok unalmas órám volt.
Amikor beszélgetsz a szüleiddel, közös nyelvet használtok. A kommunikáció során a nyelvi elemeket és használati szabályaikat alkalmazod. Létrehozol szavakat, mondatokat, szövegeket. Ha sütöttél vagy főztél már, akkor könnyen megértheted ezt a kapcsolódást. Ahhoz, hogy el tudd készíteni az ételt, követned kell a receptet lépésről lépésre, nem cserélheted fel a sorrendet, nem változtathatsz az összetevőkön. Így rendeződnek a nyelvi rendszer elemei is szintekbe.
Tehát a nyelvi szinteket sem keverheted össze, mivel minden szint csak az alatta lévő szint elemeiből építkezhet. Olyan építődarabokból áll, mint a hangok, a szóelemek, a szavak, a szószerkezetek és legvégül a mondatok szintje. A nyelv legkisebb elemei a fonémák. Nem rendelkeznek önálló jelentéssel, csak jelentés-megkülönböztető szereppel. Kapcsolódási szabályszerűségeiket foglalják össze a magánhangzó- és mássalhangzótörvények. Amikor beszélsz, akkor ezek beszédben megvalósuló formái a hangok, írásbeli képük a betűk.
A fonémák, mint egy lánc összekapcsolódva szóelemeket, más néven morfémákat alkotnak. Ennek két típusa a tövek és a toldalékok. Csupán arról kell döntened, hogy a tövekhez milyen képzőket, jeleket vagy ragokat kapcsolsz. Figyelj a párbeszédben a megy ige alakjaira!
Mikor mész moziba? Holnap menj, mert jó filmet játszanak! De mehetsz holnapután is, és akkor mehetünk együtt!
Elmennék veled, de nincs időm!
A példában az ige különböző toldalékos alakjait hallhattad.
Ezután létrejönnek a szavak, vagyis a lexémák. Holnap menj, mert jó filmet játszanak! A szavakat csoportosíthatod aszerint, hogy mit jelentenek, hogyan toldalékolhatod őket, és milyen szerepük van egy mondatban. Az így kapott csoportok a szófajok. A szavak szószerkezeteket, azaz szintagmákat hoznak létre.
Végül elérkezünk az utolsó nyelvi szinthez, a mondatokhoz.
Szeretnék elmenni moziba, de edzésre kell mennem. Azután még házit kell írnom, és tanulnom is kell.
A mondatot kategorizálhatod modalitása és szerkezete szerint.
Bár a mondatok általában szövegekké állnak össze, ez mégsem tekinthető nyelvi szintnek. -Ó! -Juj! Emlékszel, mi a szabályszerűség a nyelvi szintek között? Mindegyik szint csak az alatta lévő elemeiből építkezhet. Vagyis, ha a legutolsó nyelvi szint a szöveg, mondatokból kell állnia, márpedig az előbbi példák máris megcáfolják ezt az állítást. Szövegnek tekintünk mindent, aminek információértéke van; akár egyetlen hangot is.
Mindannyian ugyanabból az eszközkészletből válogathatunk. Hogy mit használunk belőle, lehet az életkorunk, az iskolázottságunk, vagy akár a nemi hovatartozásunk függvénye. Így lehetséges az, hogy egy idősebb ember nem érti meg az általad használatos kifejezéseket, amelyek ma divatosak. Ezeket a nyelvi nehézségeket áthidalhatod, csak arra kell figyelned, hogy közléseid nyelvileg helyesek és stílusukat tekintve igényesek legyenek.