Dante: Az isteni színjáték

Gondoltad volna, hogy majd 1000 év szellemiségét, evilági és túlvilági létről vallott nézeteit egyetlen műben összegezni lehet? Ráadásul még izgalmasan is? Nos, létezik ilyen mű. Dante Isteni színjátékában főhősünk a Pokol mélységes bugyrait is bejárja, kalandok sokaságán megy keresztül céljának eléréséig. Végül megtalálja szerelmét, aki a Paradicsomba vezeti őt. Nézzük közelebbről, mit tudhatunk erről a műről! Dante itáliai alkotó volt, 1307 és 1320 között írta meg eredetileg Commedia, vagyis Színjáték címmel, de Szent Dalként, Poema Sacro-ként is emlegette. Az isteni, „divina” jelzőt első életrajzírója, Boccaccio illesztette a címhez.
Miért különleges a története? A mű hőse, az eltévedt ember 35 évesen rádöbben arra, hogy élete üres, céltalan. Ezért a földi és az örök élet boldogságát kezdi keresni a túlvilágon:
„Az emberélet útjának felén/ egy nagy sötétlő erdőbe jutottam/ mivel az igaz útat nem lelém”.
1300 nagycsütörtökén, Húsvét előtt indul el misztikus utazására a Pokolba, Purgatóriumba és Paradicsomba. Ez az időpont jelképes, hiszen a Pokolra szállás párhuzamba állítódik Krisztus megfeszítésével és feltámadásával. Kalandok sokaságát éli át, hol vadállatok állják útját, hol a Pokolban szenvedők fájdalmas hangjait hallgatva szembesül a bűnös élet következményeivel. A túlvilági szférákat bejárva tudatosul benne, hogy a hit, a remény és a szeretet vezethet el bennünket az örök boldogsághoz. A Pokolban és a Purgatóriumban az ókori nagy költő, Vergilius lesz kísérője. A Paradicsom világában gyermekkori nagy szerelme, Beatrice kalauzolja őt. Tapasztalatait, megtisztulásának folyamatát E/1-ben meséli el.
A megtisztulás és üdvözülés első állomása a Pokol. A földi bűnök itt nyerik el büntetésüket, így az evilági erkölcsi rend helyreállítását szolgálja. Kínnal teli, bűzös, sötét helyként jellemzi. A Pokol felirata is ezt jelzi:
„Én rajtam jutsz a kínnal telt hazába,/ én rajtam át oda, hol nincs vigasság,/ rajtam a kárhozott nép városába” . A feliratot így zárja: „ Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel!”
A Pokol 9 körből áll. A bűnök nem egyformák, így a büntetés sem lehet az. A Pokol legmélyebb bugyraiban a csalók és árulók bűnhődnek. A legenyhébb büntetést a közönyösök és kereszteletlenek a Pokol kapujánál és tornácán kapják. Kikkel is találkozik pokolbéli útja során főhősünk? Megismeri a szerelem bűnöseit. Paolo és Francesca történetén keresztül látjuk, hogyan vélekedik a házasságtörésről. Bár bűnnek tartja, mégis megrendül történetükön.
A Pokolban nemcsak volt barátaival, ismerősivel, de Odüsszeusszal is találkozik főhősünk. Az ő bűne az, hogy hamis tanácsadó, a csalárdság mintaképe. Ravaszságával és eszességével csalta meg az embereket. Féktelen tudásvágya nem párosult erkölcsi erényekkel, ezért kell bűnhődnie.
Ahhoz, hogy a művet megértsük, meg kell fejtenünk a sok-sok allegóriát és szimbólumot, melyet találunk benne. A bevezetőben szereplő erdő magának az életnek lesz a jelképe. Az igaz utat keresi, az erény dombjára tart, azonban 3 vadállat útját állja. A párduc a testi örömök utáni sóvárgás, az oroszlán a gőg és erőszak, a nőstényfarkas a kapzsiság allegóriái. A mű szerkezetét a hármas szám határozza meg: három könyvből áll, mindegyik könyv 33 éneket tartalmaz, így a bevezetővel együtt összesen 100 énekből épül fel. A három túlvilági szint is háromszor három részből tevődik össze: 9 körből, 9 gyűrűből, illetve 9 égből. Az egyes versszakok is a hármas számra épülnek: három soros strófákból, azaz tercinákból áll. Mit jelképez ez a hármas szám? A Szentháromságot, a világ hármas osztottságát, a teljességet jelenti. A teljességet, aminek elérése mi, emberek törekszünk.
Ez a téma és forma nagyon különleges műfaji kereteket követel magának. Dante címadása, a komédia egyben műfajt is jelöl:
„Mert ha tárgyát nézzük, az kezdetben szörnyű és bűzhödt, hisz ez a Pokol. A végén pedig kedvező, kívánatos és kellemes, ez pedig a Paradicsom.
Az irodalomtörténészek epikus keretbe foglalt lírai költeménynek nevezik, mely az egész emberiségről szól. Ezért szoktuk emberiségkölteménynek is nevezni. Benne a lét nagy kérdéseire keresi a választ.
Miben áll ennek a műnek a jelentősége? Sokan az egész világirodalom legnagyobb alkotásának, a középkor enciklopédiájának tartják. A hőse egy utazó, aki misztikus túlvilági útra indul. Valójában ez egy jelképes belső utazás. Mit keres? A válasz egyszerű: az örök boldogságot. De annál nehezebben találja meg! Ezért a három túlvilági szférát: a Poklot, a Purgatóriumot és Paradicsom tájait bejárja. Hősünk az utazás során eléri célját, megtalálja belső békéjét, a szeretetet.
„Csüggedtem volna, lankadt képzelettel, de folyton-gyors kerékként forgatott vágyat és célt bennem a Szeretet, mely mozgat napot és minden csillagot.”