Előzetes tudás

Ismerned kell a II. világháború előzményeit, a náci ideológiát.

Tanulási célok

Ha ezt a tanegységet feldolgozod, megismered a háború kitörésétől a Szovjetunió megtámadásáig a II. világháború eseményeit.

Narráció szövege

1939. augusztus 23-án a karikatúra szerint egy furcsa házasságot kötöttek. A két kibékíthetetlennek hitt hatalom, Németország és a Szovjetunió, megnemtámadási szerződést kötött egymással, a Molotov-Ribbentrop paktumot. A szerződés titkos záradékában rendelkeztek Európa keleti felének érdekszférákra történő felosztásáról. Hitler számára Sztálin nem volt valódi szövetséges. Csupán azt akarta elérni, hogy a nyugati hadjárata idején ne kelljen több fronton háborút viselnie. Sztálin sem hátsó gondolat nélkül szövetkezett a németekkel. Azt remélte, hogy Németország és a Nyugat leszámol egymással, és ez lehetőséget biztosít számára a későbbi térnyerésre. Hitler valódi szövetségese Mussolini volt. Már 1936-ban összehangolták háborús elképzeléseiket, és létrejött a Berlin-Róma tengely. A német–japán együttműködés első lépése az antikomintern paktum aláírása volt, amihez 1937-ben csatlakozott Olaszország is. A tengelyhatalmak és Japán szövetségét rögzítette az 1940. szeptember 27-én aláírt háromhatalmi egyezmény.
1939. szeptember 1-jén Németország megtámadta és pár nap alatt lerohanta Lengyelországot. A titkos szovjet-német megállapodás alapján szeptember 17-én a szovjetek is megindultak Lengyelország ellen. A lengyelek hősies küzdelme ellenére Lengyelország elbukott. A szovjetek több tízezer lengyel tisztet elhurcoltak és később a katinyi erdőben lemészárolták őket. A nyugati hatalmak a lengyelekkel kötött diplomáciai szerződéseik értelmében hadat üzentek Németországnak, de katonai akciókra nem került sor. Ezért volt a háborúnak ez a szakasza „furcsa háború“. A szovjetek eközben bekebelezték a balti államokat. 1939. november végén határkiegészítés ürügyén megtámadták Finnországot is. Majd Sztálin Romániát szólította fel, hogy adja át neki Besszarábiát és Észak-Bukovinát. Kevesebb, mint egy év leforgása alatt a Szovjetunió 450 000 km²-rel gyarapodott.
Németország tudta, hogy a harcok sikeres folytatásához rengeteg nyersanyagra van szüksége. A nyersanyag-utánpótlás és a stratégiai pozíciók javítása érdekében először Dániát és Norvégiát kellett birtokba vennie. A gyors német előretörés Angliában kormányválságot okozott. 1940. május 10-én Winston Churchill lett a miniszterelnök, aki az első beszédében már kijelentette, hogy: „Nem ígérhetek mást csak vért, erőfeszítést, verítéket és könnyeket”, és felvette a harcot Németországgal. Németország ugyanezen a napon kezdte meg Hollandián és Belgiumon keresztül a Franciaország elleni akcióját. A támadás gyorsasága és ereje az angol és francia erőket a tengerparthoz szorította, és Dunkerque-nél ki kellett menteni őket. Hitlernek sikerült megszerezni az angol csapatok felszerelését. 1940. június 22-én Párizs is elesett. A németek megszállták Franciaország északi részét. Délen Petain marsall vezetésével németbarát kormány alakult. Az új bábkormány központja Vichy lett.
Hitler a Franciaországnak nyújtott segítségért meg akarta büntetni Angliát, de az angliai partraszállásra nem gondolhatott. Ezért az 1940 augusztusától októberig zajló angliai csatában folyamatosan bombázta Londont és a szigetországot. Az angol nép összefogása, a királyi légierő ellenállása és a radar felfedezése elég volt a sikeres védekezéshez. Hitler beszüntette a bombázásokat. Mussolini 1939 őszén még kimaradt a háborúból, de a német sikerek láttán felbuzdult, és 1940. június 10-én Olaszország is hadat üzent Franciaországnak. Az olasz fasiszták ugyan féltek a franciáktól, de mikor látták, hogy a szomszéd bukása idő kérdése csupán, részt akartak a koncból. 1940 őszén az olaszok támadást indítottak az angol kézen lévő Egyiptom és az angol támogatást élvező Görögország ellen is. Az olaszok nem bírtak az angol erőkkel, ezért Hitlernek segítenie kellett szövetségesén. Jugoszláviában németellenes kormány alakult, ezért Hitler 1941. április 6-án megtámadta Jugoszláviát is. Néhány héten belül Görögország is kapitulálni kényszerült. Hitler, hogy segítse az olasz szövetségesét 1941 februárjától Afrikába küldte Erwin Rommel tábornokot, a „sivatagi rókát”, aki komoly sikereket ért el az Afrikakorps élén az angolok ellen.
Még folytak a harcok nyugaton, amikor Hitler elrendelte a Szovjetunió elleni támadásnak, a Barbarossa-tervnek a kidolgozását. Az offenzíva 1941. június 22-én vette kezdetét. 129 évvel korábban Napóleon majdnem napra pontosan ugyanekkor, 1812. június 24-én indította meg hadjáratát Oroszország ellen.

Ajánlott irodalom

Dupcsik-Repárszky-Ujvári: Befejezetlen múlt 6., Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2003.

John Macdonald: A II. világháború nagy csatái, Gabo Könyvkiadó, Budapest, 2005.

II. világháború, http://www.masodikvh.hu/

Teszt 
Javasolt feldolgozási idő: 15 perc
Még nem töltöttem ki a tesztet
Developed by Integral Vision