A felvilágosult abszolutizmus

„Melyik zsarnokság uralma alatt élnél szívesebben? Egyik alatt sem. De ha mégis választanom kellene, talán Poroszországban, II. Frigyes alattvalójaként tudnám elképzelni az életet.”
A „felvilágosult zsarnok” udvarát a francia filozófus, Voltaire maga is megtapasztalta. Rajta kívül a felvilágosodás több kiemelkedő írója is szoros kapcsolatban állt valamelyik abszolutista uralkodóval – levelezés útján, vagy egy időt az udvarában töltve. Milyen volt az a rendszer, amely a kor kiemelkedő gondolkodóinak figyelmét is magára vonta?
Mit képviselt II. Frigyes udvara Berlinben, majd Potsdamban, II. Józsefé Bécsben, Nagy Kataliné Szentpéterváron, és még sorolhatnánk a felvilágosult zsarnokság egy-egy központját. A közös vonás az, hogy Európa kevésbé fejlett területein, azaz a periférián alakult ki ez az uralmi forma. A XVIII. századi, egyre nagyobb méretű háborúk a résztvevőknek jelentős anyagi terhet jelentettek. A fejlettebb területek, azaz a centrum államai a tőkés-gyarmatosító vállalkozások hasznából fedezték a kiadásokat. A peremterületek országai csak a hagyományos feudális terhekből, a jobbágyok adójából tudták a versenyt állni. Az egyre nagyobb államapparátus és hadsereg a hagyományos, elavult módszerekkel már nem volt fejleszthető. A gazdaságot és a társadalmat modernizálni kellett. Az egyes uralkodók a maguk kezébe vették a korszerűsítést, és számos reformot vezettek be.
„Egy herceg soha ne feledje, hogy olyan, mint legszegényebb alattvalója. Legyen bár ő a főbíró, a tábornok, a pénzügyminiszter vagy az összes minisztérium vezetője, ne kérkedjék, hanem végezze feladatát. Váljék az állam első szolgájává.”
A király Isten kegyelméből király, de hivatását tetteivel igazolja. Ez a felvilágosult abszolutizmus uralkodóinak fő jellemzője. Hogyan válhatott Poroszország a felvilágosult abszolutizmus mintaállamává? II. Frigyes nagyapja, az első porosz király emelte udvarát európai szintre. Apja, a káplárkirály erős hadseregével katonai hatalmi tényezővé tette az országot. II. Frigyes alatt Poroszország európai nagyhatalommá vált. Hogyan teremtette meg az uralkodó a fejlődés feltételeit? Biztosította a vallásszabadságot, támogatta a népoktatást. Több száz manufaktúrát alapított, mestereket hívott az országba. Falvakat építtetett, új növényi kultúrák telepítését írta elő. Megvédte a földbirtokosok jogait, cserébe viszont elvárta tőlük a katonáskodást. A bíróságok védték a jobbágyságot, de a feudális rendszert az uralkodó nem számolta fel. Országát modernizálta, de a társadalmi berendezkedésen nem változtatott. Ezért lehetett sikeres.
Felvilágosult szemlélet, ésszerűség ide vagy oda, aki a fennálló feudális rendet nem vette figyelembe, az belebukott a kormányzásba. Így járt a Habsburg uralkodó, II. József. Halála előtt kénytelen volt minden rendeletét visszavonni. Mégis, a kudarcok ellenére a felvilágosult abszolutizmus képviselői sokat tettek azért, hogy a periférián lévő országok a XVIII. század végére közelebb kerüljenek a fejlődés centrumához, a Nyugathoz.