Előzetes tudás

Ismerned kell a Kádár-korszak kialakulását, berendezkedését, azt, hogy milyen társadalmi-gazdasági folyamatok zajlottak le 1956 után hazánkban.

Tanulási célok

Megtudod majd, hogyan éltek nagyszüleid a „nosztalgikus” emlékű, „bezzeg akkor más volt” időszakban.

Narráció szövege

Ha idősebb emberekkel beszélgetsz, sokszor nosztalgiával emlegetik a Kádár-rendszert. A Rákosi-korszak hibáiból tanuló Kádár az 1956-os megtorlások után a társadalmi béke megteremtését a lakosság életszínvonalának javításával próbálta elérni. Alacsony, de elviselhető életszínvonal és viszonylagos – a többi szocialista országhoz képest jóval nagyobb – szabadság alakította ki nyugaton Magyarországról a „gulyáskommunizmus” vagy „frizsiderszocializmus” képét. Ha az ember nem politizált, viszonylag jó körülmények között, békésen élhetett. Ez az „életszínvonal-alku” volt.
A korszakban 1 millió lakás épült. A panellakótelepek mellé paneliskolák, ABC-k kerültek. Az életszínvonal látszólagos javulása ellenére a várható élettartam csökkent. Az öngyilkosságok aránya megduplázódott. Az alkoholisták száma is emelkedett, a 80-as évek elejére a lakosság 5%-a szenvedett ebben a betegségben. A válások száma a duplájára nőtt. A gyerekszám csökkent, csak a 70-es években volt némi javulás, mert ekkor szültek a Ratkó-korszak gyerekei, de utána újra visszaesés következett. Az állam a gyermekvállalási kedvet a gyermekgondozási segély (GYES) 1967-es bevezetésével akarta növelni, de ez csak kis mértékben csökkentette a népesség fogyását.
Az osztályharc, a marxista-leninista ideológia átitatta a tömegtájékoztatást, az oktatást és a művelődést. A kultúrpolitika legfontosabb alakja Aczél György volt. Aczél a 3T: tilt, tűr, támogat szellemiségében irányította a szocialista kultúrát. Több zenekart is letiltottak vagy csak megkötésekkel léphettek fel. A cenzúra is működött. Babits versei, Móra Ferenc regényei, Tamási novellái mellett még az indián regényeket is cenzúrázták. A hatvanas évektől egyre jobban hatott a társadalomra a nyugati fogyasztói kultúra. A farmer, a rockzene, a fiúk hosszú haja, a miniszoknya a hivatalos szervek mellett a felnőtt korosztály rosszallását is kiváltották. Aztán lassan az új viseletek a békés ellenállás szimbólumává lettek. Kodály Zoltán is ezért viselt hosszú hajat. A hazai ipar próbálta az imperialista termékeket helyettesíteni. Például Magyarországon is gyártottak farmernadrágot, orkánkabátot, nejlonharisnyát. Több, kifejezetten jó minőségű magyar termék is készült, például a Tisza cipő. Egyes termékek a feltalálójuk tehetsége révén világhírűvé váltak, ilyen volt többek között a Rubik-kocka.
Megváltozott a szabadidő eltöltésének módja is. A szakszervezeti üdülések biztosították százezrek nyaralását. Az emberek szűk családi, illetve baráti körben töltötték a szabadidejüket. Elszaporodtak a kis telkek, és elérhetővé vált a Trabant. Az életszínvonal javulása ellenére gyakran csak hosszas várakozás után lehetett hozzájutni a keresett áruhoz, szolgáltatáshoz. Telefonra és autóra éveket kellett várni. Megvalósult a szocialista társadalmi szentháromság. A hűtő és a mosógép mellett a televízió általánossá válása lehetővé tette a még közvetlenebb propagandát. Rengeteg műsor indult, például a felnőtteknek a Ki mit tud?, a gyermekeknek a Mézga család. A feszültségek levezetésére megkezdődött a kabarék sugárzása. Hofi Géza volt az egyik villámhárító, aki már kritizálhatta az államot, esetenként még a kommunista vezetőknek is odamondogathatott. A sportra kevesebb figyelmet fordítottak, ez is közrejátszott abban, hogy a felnőttek közel kétharmada túlsúlyos lett.
A vallásosság látszólag háttérbe szorult. Mindszenty József esztergomi érsek a Szentszék és a Magyar Népköztársaság megállapodása értelmében 1971-ben elhagyhatta Magyarországot. 1974-ben, miután a pápa üresnek nyilvánította az esztergomi érseki széket, Lékai László lett az új bíboros, aki tárgyalásokat kezdett a rezsimmel, kismértékben javítva az állam és egyház közötti kapcsolaton.
Az egészségügy nem tudta mindenkinek biztosítani az előírt ellátást, ezért megjelent a hálapénz intézménye.
A rendszer mindemellett fenntartotta az ellenőrzéseket, ügynökök hálózata figyelte az embereket. Az 56-osok csak meghatározott munkákat végezhettek. Meg kellett jelenniük a kötelező ünnepségeken. Ha bármilyen rendszerellenes akció történt, őket vizsgálták először. A disszidensekről még beszélni sem lehetett. Minden szocialista krimiben, rajzfilmben ők voltak a maffiózók, a gyilkosok, a társadalmat megrontó személyek.

Ajánlott irodalom

Dupcsik Csaba – Repárszky Ildikó – Ujvári Csaba: Befejezetlen múlt 6. – A globális válság felé 1930 – (tankönyv), Műszaki Könyvkiadó, 2003.

Rainer M. János: Magyarország története 22 – A Kádár-korszak 1956–1989, Kossuth Kiadó, Budapest, 2010, 54–63. o.

Valuch Tibor: Magánélet Kádár János korában, Mindennapi Történelem sorozat, Corvina Kiadó, 2011, 6–16. o., 56–77. o.

Teszt 
Javasolt feldolgozási idő: 15 perc
Még nem töltöttem ki a tesztet