A modern sport a II. világháború előtt

Milyen utat járt be a modern sport a II. világháború előtt? Erre a kérdésre keressük a választ.
A XVIII. században egyre többen fedezték fel a testmozgás örömét, a sport értékét. Ebben az időben már az orvosok is ajánlották egészségmegőrzés céljából. Egyre többen és egyre többféle sportot űztek, bár még elég sokáig tekintettek rájuk különcként. A XIX. század közepétől kezdve azonban a sport gyakorlatilag önszervezővé vált, egyre-másra alakultak a sportklubok és a szervezetek. A sportolók rájöttek, hogy a sportágak szabályait érdemes egységesíteni és lefektetni. Létrejöttek a nemzeti és nemzetközi sportági szövetségek, és egyre több nemzeti és nemzetközi bajnokságot rendeztek. A XIX. század végére a sport népszerűsége megnőtt, egyre többen sportoltak versenyszerűen, és egyre többen voltak kíváncsiak a sportversenyekre is. Ebben az időszakban hívta életre Coubertin báró az újkori olimpiát, amely napjaink talán legmeghatározóbb, az egész világot érintő sporteseménye.
De nem csak a versenysport kezdett népszerűvé válni ebben az időszakban. Az ipari forradalom ártalmait ellensúlyozandó megjelent a tömegsport és a rekreációs tevékenységek iránti igény is. Egyes országokban az állam rájött, hogy olcsóbb megőrizni az emberek egészségét, mint a munkából kiesett betegeket gyógyítani, ezért különböző módokon támogatták az egészségmegőrzést. Parkokat, játszótereket létesítettek, ahol az emberek friss levegőhöz juthattak, kikapcsolódhattak, mozoghattak. Sok helyen pedig az iskolákban is kötelezővé tették a rendszeres testnevelési perceket vagy órákat, amivel részben a diákok pillanatnyi felfrissítése, részben pedig az erősebb, egészségesebb fizikum kialakítása volt a cél.
Az I. világháborút követően a sport útjai kissé eltérően alakultak a győztes és a vesztes nemzetek esetében. A háborúból veszteseként kikerült országok katonaságának erősen korlátozták a létszámát. Ez természetesen aggasztotta az érintetteket, hiszen így nehéz védekezni egy esetleges támadás ellen. Mivel a hadsereget nem fejleszthették, nem bővíthették, félkatonai szervezeteket hoztak létre, például a cserkészmozgalmakat, és az iskolai testnevelést is a katonaság szolgálatába állították. A gyerekeket fegyelemre és rendgyakorlatokra tanították, a tananyag pedig sok olyan mozgáselemet tartalmazott, amely a katonai képzés alapjául szolgált. Nem volt helye a lógásnak, a lazaságnak, ami a versenysporthoz is megfelelő alapot biztosított.
Magyarországon a világháborús veszteségnek és egy kiváló szakpolitikusnak köszönhetően, a testnevelés és a sport felvirágzott az I. világháborút követően. Ez a szakpolitikus Klebelsberg Kunó volt, aki az egész magyar oktatási rendszert átalakította, ezen belül az iskolai testnevelést is. Az ő reformjainak köszönhetően az 1930-as évekre Magyarország Európa élmezőnyébe került az egészségügyi mutatók tekintetében is, élsportolóink pedig kiváló teljesítményeket értek el a nemzetközi versenyeken. Az 1936-os berlini az addigi legsikeresebb olimpiánk volt. Látható tehát, hogy a sportnak és a megfelelő testi nevelésnek pozitív hatása van.