Előzetes tudás
Tanulási célok
Narráció szövege
Mit szólsz ehhez?
Semmit, inkább csak nézném. Különben meg, ha valami izgat, az nem az, hogy az a játékos mit csinált, hanem, hogy én jó hivatást választok-e vagy sem.
Sejtem, hogy a sportra gondolsz...
Aha...
Csakhogy nemcsak a te személyes döntésed a tét. Itt komoly, másokat is érintő kérdések forognak kockán, például az, hogy sportolóként miként cselekszel helyesen a pályán. E kérdések ismerete nélkül nem dönthetsz felelősséggel. Segítőre van szükséged, és épp van is itt valaki. Ő a te embered, sőt, hm, nem is embered, hanem... Nos, idehívom! Agón! Ideje megjelenned!
Aztaaaa...
Üdvözöllek, ifjú! Agón vagyok, a nemes versengés istene. Bal kezemben pálmaág, s láthatod, homlokomat is babér ékesíti.
Szia. Dani vagyok. A pálma és a babér mit jelent?
Mindkettő a nemes küzdelemben megszerzett győzelmet jelképezi. A pálmaágat a bíráktól kaptam, ezzel ismerik el nyilvánosan, hogy győztem, a babér pedig jelzi, hogy tiszta a lelkiismeretem.
Hogyan? Tiszta lelkiismeret is kell a győzelemhez?
Igen, ti úgy hívjátok, fair play. De hogy megértsd, amiről itt szó van, meg kell vizsgálnunk, mitől válik értékké a győzelem, a versengés és a tisztességes játék. Ezek filozófiai kérdések.
Azokra a kérdésekre, amelyek ugyan a legfontosabbak az életben, amelyekkel azonban többnyire egyáltalán nem foglalkozunk, a filozófia ad választ.
Ilyen kérdés például a lét értelme.
Mi teszi a létet értelmessé? Nos, az élet értelmes például azért, mert a létezésnek értéke van. Élni jó, néha rossz, olykor jobb is lehetne, de valószínűleg rosszabb is, és nyilván vannak ötleteink, hogy miként lenne a legjobb.
A jó és a rossz, a jobb és a legjobb értékek. Az értékekkel a filozófia egyik alterülete, az etika foglalkozik. Az etika kérdez rá arra, hogy mi teszi az egyéni és a közösségi létünket, a tetteinket értékessé.
Az etika elnevezésének eredete az ógörög éthosz szó, amelynek egyik jelentése szokás. Bár mindannyian különbözőek vagyunk,
mégis sok közös vonás van a cselekedeteinkben.
De miért csináljuk ugyanúgy a dolgokat? A filozófusok válasza erre az, hogy a tetteinket értékek irányítják,
vagyis azért cselekszünk hasonlóképpen, mert hasonló dolgokról véljük úgy, hogy jók,
és ugyancsak hasonló dolgokról vélekedünk úgy, hogy azok pedig rosszak.
A görög szót átvették a rómaiak is, így született az ethica kifejezés. Ahol e kifejezés előfordul, ott mindig értékekről van szó. Azok a szabályok, előírások, normák, amelyek egy közösség életének keretet adnak, ezekből az értékekből erednek.
Az etika is alterületekre osztható. Azzal a kérdéssel, hogy mi teszi a sportot értékessé, mitől képvisel számunkra a sport értéket, milyen értékek állnak a sport hátterében, a sportetika foglalkozik.
Mi alapján ítélünk valamit jónak, kívánatosnak, követendőnek a sportban?
S mi alapján ítélünk el valamit nemkívánatosként, kerülendőként, rosszként?
Milyen értékekből erednek a sporttal kapcsolatos etikai szabályok és normák?
A sporttal azonban nemcsak deskriptív módon foglalkozhatunk. Nemcsak azt írhatjuk le, hogy milyen ma a sport, hogy a sport milyen értékeket fejez ki, vagy hogy milyen normák szabályozzák a sportot.
A sportetika normatív megközelítés is. Azt is meghatározza, hogy milyennek kell lennie a sportnak ahhoz, hogy egészében és részeiben is kívánatos értékeket képviseljen számunkra.
Amikor a szabályokat összevetjük a valósággal, amikor azt, amilyennek lennie kellene a sportnak, ütköztetjük azzal, amilyen, akkor a sportetika legfontosabb feladata körvonalazódik. Meg kell találnia a választ a kérdésre, hogy mit tehetünk mi magunk, ha a sport nem olyan, amilyennek lennie kellene.
A doppingra gondolsz például? A tömegverekedésekre a meccseken?
Igen, főként ezekre. Sokfelé vezet majd az utunk, de biztos lehetsz benne, hogy a végén minden tudásod meglesz ahhoz, hogy felelősséggel dönts a saját életed vonatkozásában.
Rajta, kezdjünk is neki! Agón, tiéd a fiú...
Kapcsolódó fogalmak
Ajánlott irodalom
Hans Joachim Störig: A filozófia világtörténete. Helikon Kiadó, Budapest, 2008.
Steiger Kornél: Bevezetés a filozófiába. Szöveggyűjtemény. Holnap Kiadó, Budapest, 2004.
Heller Ágnes: Általános etika. Cserépfalvi Kiadó, Budapest, 1994.