Előzetes tudás
Tanulási célok
Narráció szövege
Az erőnket alapvetően meghatározó vázizomzatunk genetikailag kódolt tulajdonságokkal rendelkezik. Az izom az egyénre jellemző arányban tartalmaz gyors és lassú izomrostokat. A gyors izomrostoknak két fajtája van, ebből az egyik nagy erőkifejtésre képes, viszont gyorsan elfárad. A másik kevésbé fáradékony, de csak közepes erőkifejtésre képes. A lassú izomrosttípus ellenben igen ellenálló a fáradással szemben, de csak kisebb erőkifejtés mellett. Ezen rosttípusok aránya egyénenként változó, ezért eltérő adottságú izomzatról beszélhetünk. Testünk adottságai nagyban befolyásolják, hogy alkalmasak vagyunk-e egy sportágra, eredményesek leszünk-e benne. Jó hír azonban, hogy minden kondicionális képesség, így az erő is fejleszthető. Az erőfejlesztés szerteágazó lehetőségei a testi működés összetettségéből adódnak.
A különböző erőfejlesztő eljárások során a testben bonyolult alkalmazkodási folyamatok mennek végbe. E változások érintik az izom vérellátását, összeköttetését az idegekkel, és hatással vannak az érintett izomrostok szerkezetére is. A szervezet az adott terhelésre válaszul a lehető legjobb feltételeket teremti meg önmaga számára.
Nézzük meg példaként az erő két megnyilvánulási formáját! Ha a testnek maximális terheléssel azt üzenjük, hogy nem elég a rendelkezésre álló maximális erő, akkor az adaptáció során megvastagszik az izomrost keresztmetszete, a sejtek mozgósítható energiaraktárai nagyobbak lesznek, az anyagcseréjük felgyorsul, az ideg-izom kapcsolat szinkronizációja javul, így az izom végül nagyobb maximális erőkifejtésre lesz képes.
Ugyanez az izom egy hosszan tartó alacsony erőkifejtést kevésbé lesz képes kiszolgálni, mert nem azokat a rostokat késztette fokozott működésre, amelyek a működésüknél fogva erre alkalmasabbak.
A másik véglet felől megközelítve, egy hosszútávfutó kisebb tömegű izomzatát és annak lassú izomrostjait könnyebben látja el oxigénnel a kialakult hajszálér-rendszer, így biztosítja számára a megfelelő energiát. Ez az izom azonban kisebb maximális erőre lesz képes a kisebb keresztmetszete miatt.
A lelkes felkészülés során azonban nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az adaptáció természetes körülmények között a megváltozott élethelyzetekhez való alkalmazkodást szolgálja, ezért időre van szükség hozzá. Korszerű edzéselméleti ismereteink segítségével sokkal nagyobb terhelést és gyorsabb izomgyarapodást vagyunk képesek előidézni, mint amit az ízületeink és a csontrendszerünk károsodás nélkül elviselnek. A különböző izomtömeg-növelő szerek többek között ezért is fokozottan veszélyesek a csont- és az ízületi rendszerre. A szervezet harmonikus alkalmazkodásához az edzéselvek szigorú betartására van szükség. Az egyéni életkori és a nemi sajátosságok figyelembevételével kimagasló eredmények érhetők el. Az erő a legszélsőségesebb határok között fejleszthető kondicionális képesség.
Kapcsolódó fogalmak
Ajánlott irodalom
Dubecz József: Általános edzéselmélet és módszertan. Jegyzet a középfokú edzőképzés részére. ÖTM Sport – Rectus Kft., Budapest, 2009. 1–274. o.
Dr. Nádori László: Edzéselmélet és módszertana. Testnevelési Főiskola Továbbképző Intézet, Budapest, 1980.