Az életfunkciók megszűnése, a biológiai folyamatok visszafordíthatatlan befejeződése, ami abból adódik, hogy az ember véges lény. Bizonyos vallások és filozófiák (pl. hinduizmus, Platón, kereszténység) szerint a lélek a halál után továbbélhet; más szemléletek szerint az egyéni lélek vagy megsemmisül, vagy a mindenség részévé válik (pl. buddhizmus, sztoa). A kereszténységben a halált, a földi élet végét az örök élet kezdetének tekintik. Kierkegaard is haldoklásként értelmezte az emberi életet. Az újkori filozófia alapvetően tagadja a továbbélés lehetőségét. Szókratész, Epikurosz és Wittgenstein pedig úgy véli, hogy a halált már nem éljük meg, mert amíg élünk, nincs jelen a halál, amikor meghal az ember, akkor meg csak a halál van jelen, az ember már nem.