Előzetes tudás
Tanulási célok
Narráció szövege
Aligha tudjuk az életünket pénz nélkül elképzelni. Ha élelmiszert vagy ruhát, tartós fogyasztási cikkeket vásárolunk, ha a lakásunk rezsijét kell fizetni, az mind-mind pénzbe kerül. Nemcsak a háztartások működtetéséhez elengedhetetlen a pénz, a vállalatok sem kapják ingyen a szükséges nyersanyagot, az energiát. De még magasabb szinten, az országok közötti áruforgalom nagyságát is valamilyen pénzben fejezzük ki. A pénz tehát behálózza a mindennapjainkat. Nem volt ez mindig így.
Hajdanán még közvetlen árucserével juthatott valaki olyan dolgokhoz, amikre szüksége volt, de amiket előállítani nem tudott. Ennél fejlettebb forma a közvetett árucsere. Az igazán nagyarányú kereskedelem akkor indulhatott meg, amikor közvetítőként megjelent az értékmérő, a pénz. Kezdetben inkább árupénzt használtak (például marhát), majd az árutermelés fejlődése során egyre inkább a fém érmék használata vált általánossá. A pénzverés regálé jog volt, ami egyben azt is jelentette, hogy az állam kezébe került a gazdaság ellátása fizetőeszközzel. A papírpénzek jellemzően a XIX. században váltották fel a fémpénzeket. Mindennapjainkban a pénzt két formában használjuk. Egyrészt a vásárláskor azonnal felhasználható készpénzként, másrészt a bankban tartott számlapénzként. Ez utóbbi a forgalomban lévő pénznek több mint 90%-a. A készpénzt helyettesítő fizetési eszköz a csekk és a hitelkártya.
Ha megkérdezik tőled, hogy mi a pénz funkciója, azonnal rávágod: hogy fizessek vele. Ebben alapvetően igazad van, de azért érdemes kicsit körüljárni ezt a témát. Forgalmi eszközként használjuk a pénzt, amikor vásárolunk vagy eladunk. Abban az esetben, ha az áru eladása és az árbevétel realizálása két külön időpontban történik, akkor már fizetési eszköz funkcióról beszélünk. Értékmérőként is szerepet kap, hiszen segít az általad kiválasztott áru piaci megmérettetésében, értéket rendel hozzá. A hosszabb távú tervezés szempontjából fontos a felhalmozási vagy vagyontartási funkciója. Végül pedig, ha két ország közötti kereskedelemről keresel adatokat, akkor az összehasonlítást a világpénz funkció teszi lehetővé.
A pénz kezelése a bankrendszeren keresztül történik. Ha figyeled a híradásokat vagy szüleiddel beszélsz a témáról, akkor kiderülhet számodra, hogy kétféle bankról beszélünk: a központi vagy jegybankról és a kereskedelmi pénzintézetekről. Egyszintű a bankrendszer egy országban, ha azt egyetlen központi pénzintézet biztosítja. Kétszintű pedig akkor, ha a központi bankon kívül még működnek nyereségérdekelt kereskedelmi bankok és egyéb pénzintézetek, például takarékszövetkezetek, biztosítótársaságok is. A kétszintű bankrendszerben az állam nem tudja közvetlenül érvényesíteni az akaratát, hiszen a központi bank, azaz a jegybank nincs kapcsolatban az ügyfelekkel.
A jegybank az állam bankja. Feladata a pénzmennyiség szabályozása, az ország fizetőképességének és a pénz értékállóságának biztosítása. A jegybank feladatköréhez tartozik a pénzkibocsátás, az árfolyam-politika, az ország deviza- és aranytartalékainak kezelése. A jegybank a központi költségvetésen keresztül finanszírozza az államháztartást, irányító szerepénél fogva pedig pénzintézeti számlákat vezet a bankrendszer többi szereplője részére.
A kereskedelmi bankok magántulajdonú, de a jegybanktól függő pénzintézetek. Négy alapvető funkciójuk van: a betétek gyűjtése, másképpen a megtakarítás; a hitelnyújtás; a fizetési forgalom bonyolítása és az úgynevezett banki szolgáltatások, ahová a valuta- vagy devizaügyletek, a banki tanácsadás, illetve az értékpapírok őrzése tartozik.
A kereskedelmi bankok működését piaci szempontok irányítják. A náluk elhelyezett összegek után betéti kamatot fizetnek, a hitelek után hitelkamatot számolnak fel. A kifizetett betéti kamatok és a bank által felszámolt hitelkamatok különbözete a kamatrés. A bank haszna részben a kamatrésből, részben a saját tőkéjének kihelyezése után kapott kamatokból származik. Az ügyfeleknek akkor nyújtanak hitelt, ha annak visszafizetése biztosítottnak látszik.
Kapcsolódó fogalmak
Ajánlott irodalom
Domokos Zsuzsa: Társadalomismeret, jelenismeret, Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen, 2006
Dr. Borgula Ilona – Horváth István – Krajcsóné Kraszkó Ilona: Gazdasági alapismeretek, Műszaki Kiadó, Budapest, 2009
Fazekas Ildikó: Elméleti gazdaságtan. Mikroökonómia, Műszaki Kiadó, Budapest, 2010
Stephen D. Williamson: Makroökonómia, Osiris Kiadó, Budapest, 2009
Hal R. Varian: Mikroökonómia középfokon, Osiris Kiadó, Budapest, 2008