A munkaszerződés

Egy cégen belüli munkaügyi kapcsolatok nagyon sokfélék lehetnek, de egy biztos, a korrekt együttműködés a hatékony működés alapfeltétele. Ez nem jelenti azt, hogy egy munkavállalót ne érhetnének sérelmek. Az ilyen lépések biztosan konfliktushoz vezetnek, de a vállalat vezetése dönthet úgy, hogy ezek felvállalása a hosszú távú célok elérése érdekében szükséges. Ha a vezetés a kooperáció eszközeit alkalmazza, akkor bízhat abban, hogy a döntések konszenzussal születnek. A továbblépés és a megújulás sokszor sért érdeket. Gondolj arra, hogy a tudományok nagy újítói hányszor fordultak szembe az előző korszakok megoldásaival, gondolkodásával, vagy a történelem nagy alakjai milyen magától értetődően lépték át koruk korlátait! A gazdaságban sem működik ez másképp. Korábbi tanulmányaidból már tudod, az élet sok más területéhez hasonlóan törvények szabályozzák a munkaadó és a munkavállaló közötti viszonyt. A munkaviszony elsődleges jogforrásai tehát a törvények, az ezekhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek, kormányhatározatok, az ágazatra vagy cégre érvényes kollektív szerződés és a munkavállalóval kötött munkaszerződés.
A törvények kapcsán jegyezd meg: az alacsonyabb szintű szabályok a jogszabályi előírásoktól csak a munkavállaló javára térhetek el, és a munkaviszonyra vonatkozó szabályba, jogszabályba ütköző szerződés semmis! Kollektív szerződést a munkáltató vagy munkáltatói érdekképviseleti szervezet és a munkavállalókat képviselő szakszervezet vagy szakszervezetek kötik meg. Ez a munkaviszonyra vonatkozó jogokat, kötelességeket foglalja magába. Létrejöhet határozott vagy határozatlan időre is. A munkaviszonyra vonatkozóan határoz meg szabályokat, amik mindkét fél érdekeinek megfelelnek és a munkaadó hatáskörében megvalósíthatók. A kollektív szerződés nem tér ki egyéni érdekekre, hiszen egy munkáltatóval csak egyetlen ilyen megállapodás köthető.
A munkaszerződés mindig egyedi tartalmú dokumentum, ami a munkáltató és munkavállaló között létrejött munkaviszony feltételeit szabályozza. Magyarországon munkavállalóként az létesíthet munkaviszonyt, aki a tizenhatodik életévét betöltötte. Csak az írásba foglalt munkaszerződés nyújt jogi védelmet! A dokumentumnak tartalmaznia kell a munkakör megnevezését, leírását, a munkavégzés helyét, a munkabért. Ha a munkaszerződésben külön nem szerepel a munkaidő, akkor az azt jelenti, hogy napi 8, azaz heti 40 óra munkát várhatnak el a munkavállalótól. A munkaviszony határozott vagy határozatlan idejű is lehet, de ezt is előre közölni kell a munkavállalóval. A közös munka kezdődhet próbaidős alkalmazással, aminek az időtartama általában három hónap, de rövidebb is lehet. A próbaidő alatt mindkét fél azonnali hatállyal, indoklás nélkül megszüntetheti a munkaviszonyt. A munkaszerződés jogszabályokban meghatározott esetekben módosítható. Ilyen például, ha megváltozik a munkakör vagy a munkabér. Ha egyéb körülmények indokolnak módosítást, az csak a felek közös megegyezésével történhet meg. Ahogy a munkaviszony létrehozása, úgy megszüntetése is csak írásos nyilatkozattal történhet meg. A határozatlan idejű munkaviszonyt a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezéssel bármikor megszüntetheti.
Arra még korábbi tanulmányaidból emlékezhetsz, hogy egy jogállamban tilos bármiféle hátrányos megkülönböztetés akár a nem, kor, nemzetiség, származás, vallási vagy a politikai meggyőződés alapján. Ez érvényes a munkaviszonnyal kapcsolatban is. Bármiféle megkülönböztetést csak a munkában eltöltött idő, szakmai képességeid és a teljesítményed indokolhat. A munkáltatódnak biztosítania kell a magasabb munkakörbe való előrelépés lehetőségét is.