A nagy ellátórendszerek működése

Történelemórán már tanultál az állam feladatairól, és tudod, ezek a történelem különböző korszakaiban eltérőek voltak: másképp működött az állami szerepvállalás az ókori Egyiptomban, Athénben vagy a középkori Magyar Királyságban. A modern állam kialakulása a XIX. század második harmadára tehető. Ekkortól az államigazgatás és igazságszolgáltatás működtetésén, a belső rend megőrzésén, a külső támadások elleni védekezésen kívül kiemelt állami feladat lett az oktatás és az egészségügy biztosítása.
Képzeld magad az állam helyébe! Új feladatokat vállalsz, hogy gondoskodj a polgáraidról. Milyen feladatok lehetnek ezek? Az egyik legfontosabb a közegészségügyi állapotok javítása és az életszínvonal növelése. Ennek érdekében a kórházak egy részét te működteted, a városokban kiépítteted a kommunális szolgáltatásokat. Elrendeled a kötelező védőoltások beadását. Ez mind nagyon fontos és haladó lépés. Dicséret illet érte! A másik kulcsszektor az oktatás. Átveszed az iskolák egy részét az egyházaktól, hiszen az analfabetizmus csökkentése, felszámolása, a szakképzettség javítása fontos az ország gazdasági fejlődése szempontjából. Az sem elhanyagolható szempont, hogy az adóbevételek is nőnek ezáltal. No és az sem, hogy a központilag meghatározott tananyagon keresztül közvetlenül befolyásolhatod a diákok világnézetét. A harmadik szektor a társadalombiztosítás, aminek keretében gondoskodsz a legelesettebbekről: bevezeted a nyugdíjat, betegség- és balesetbiztosítást. Természetesen adódik a kérdést: miből tartod mindezt fenn? Az eddigi jövedelmek erre nem elengedőek. Így aztán megnöveled az adókat, járulékokat, cserébe garantálod ezeknek a szolgáltatásoknak az elérését minden állampolgárod számára. Azt azonban tudomásul kell venned, hogy innentől minden lépésed a választási kampányok, pártpolitikai küzdelmek fókuszába kerül. Támadnak, kritizálnak, dicsérnek, egekig magasztalnak? Minden lehet. Egy biztos, mindenki nagyon drágának tart majd. De valamit valamiért!
A II. világháború új kihívásokat jelent neked mint államnak. Meg kell újulnod, ekkortól már nem gondoskodó, hanem jóléti állam a neved. A jóléti juttatások széles körét kell biztosítanod. Részben azért, mert a háborúban nagyon sok család elvesztette az elsődleges keresőjét, az édesapát. Másrészt jelentős jövedelmeket remélsz a fogyasztás folyamatos növekedéséből. S mit van mit tenni, a szegényebbek nem tudnak másképp a fogyasztói társadalomba belépni, csak úgy, ha te a szociális juttatásokon keresztül biztosítod a vásárlás lehetőségét. Az egyik legegyszerűbb, bár meglehetősen költséges megoldás tehát, ha államként fenntartod a magasabb állami juttatások rendszerét. Lesz, akinek alanyi jogon jár, lesz, akinek rászorultsági alapon adod. Milyen szociális kiadásokkal kell számolnod? Nyugdíj, családi támogatás, oktatás, táppénz, munkanélküliségi segély, szociális segély, egészségügyi ellátás, gyógyszerár-támogatás, lakásépítési támogatás és egyes termékek esetén fogyasztóiár-támogatás. Az utóbbi évtizedben azonban új kihívásokkal szembesülsz. A jóléti állam fenntarthatósága a XX–XXI. század fordulóján megkérdőjeleződött, jórészt a gazdasági válságok kényszerítenek a jóléti kiadások erőteljes csökkentésére. Hogyan lehet ezt megoldani politikai népszerűségvesztés nélkül? No, ez egy jó kérdés, amire mindenki lázasan keresi a választ.
A válsághelyzet ellenére a szociális biztonsághoz való jog állampolgári jog, ahogy Magyarország Alaptörvénye kimondja az oktatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz való jogot is minden állampolgára számára. A működtetéshez szükséges intézményeket adókból és járulékból finanszírozza az állam az adott évi költségvetésben meghatározott összeg erejéig. Az oktatási és egészségügyi rendszer nagyjából ugyanakkora összeget kap, a szociális kiadások mindig jóval magasabb tételt jelentenek. A magyar oktatási rendszer három nagy egysége a közoktatás, a szakképzés és a felsőoktatás. A közoktatást jól ismered, hiszen ehhez tartozik az óvoda, az általános és középiskola. Az érettségi után továbbtanulhatsz akár a felsőfokú szakképzésben, akár valamelyik főiskolán vagy egyetemen. 2013. január 1-je óta az oktatási intézmények többségének fenntartója a magyar állam.